A Varjú Zoltán felhasználó összes verse >>>
A galamb és a kígyó
Varjú Zoltán:
A galamb és a kígyó
***
„Íme Én elküldelek Titeket,
mint juhokat a farkasok közé;”
gyilkosok fogadják ölelésetek,
szószegők szavai, vérző sebek,
mint a megáradt sebes patak,
úgy áramlanak a halott szavak…
Sajgó fájdalom lesz a nevem
a hitszegőknek néma gyásza,
de neked, aki itt vagy velem,
hited olyan erős, akár a bástya
az igazságom büszke vára!
Nyájasok ám a Farizeusok,
mert természetüktől fogva,
Ők olyanok, akárcsak ama,
kebleteken melengetett kígyó,
amely álnok és gonosz, ártó,
„legyetek azért okosak,
mint a kígyók,
és szelídek, mint a galambok.”
Most ne érettetek szóljanak
a gyászos temetői harangok,
békesség légyen fegyveretek,
mitől retteg minden zsarnok,
békétlenséget szító akarnok,
aki a szelídek életére törne,
ha önként rogynak le térdre
és nem hallják tanításomat;
Védd meg bátran önmagad,
ha reád tör a gonosz indulat,
s nem az a békesség szelleme,
ha semmit sem teszel ellene!
***
Paks, 2016. május 8.
