A Varjú Zoltán felhasználó összes verse >>>
Tavaszváró
Varjú Zoltán:
Tavaszváró
***
A hajnali fagy, ugyan megmaradt,
de zöldül a levél és rügy fakadt,
már nyílik a Nárcisz a kertek alatt.
A cseresznyefa is rózsaszínbe,
koszorúslány ruhába öltözött.
Bokor rejtekében, tavalyi fészke
várta lakóját, aki vissza költözött.
***
Madarak csivitelnek az eresz alatt,
hangyák indulnak neki az útnak.
A tavaly lehullott dió, igen jó falat,
lépteim neszére, megriadt mókusnak.
Közben halkan csobog a kis patak
és levél úszik rajta, mint a hajó
kifakult emlék, mára a téli hó.
***
Tavaszi szél fújja a vidám dalát
a nap éltető melege, lassan elűzi
a zord idők gyászos hangulatát
és szerető kezével édesanyja kitűzi,
gyermeke ünneplőjére a kokárdát,
március hónapra feltéve ezzel,
annak gyönyörű szép koronáját!
***
Paks, 2016. április 2.