A Anci felhasználó összes verse >>>
"Semmi baj, megbocsátva."
Belépsz az ajtón, rám nézel,
Nem szólsz semmit, csak elmész mellettem.
Tudom, hogy hibáztam, megbántottalak téged,
De kérlek, hogy ne így büntess engem.
Hallani akarom hangodat,
Ordíthatsz is, csak ne hallgass.
Ülünk egymás mellett, már rám sem nézel,
Kérlek ne hagyd, hogy ez legyen a végzett.
A végzett, ami mindkettőnket lehúz,
És ahonnan már soha nem lesz kiút.
Ahol azt kívánnánk bárcsak ne így lenne,
De már késő lesz mindenhez.
Késő lesz a megbánáshoz.
Késő lesz a megbocsátáshoz.
Késő lesz a csókodra.
Késő lesz a hangodra.
Némán a semmibe tartva veled,
Egyszer csak remegve megfogod kezem.
Rám nézel, csókot adsz ajkamra,
S megszólalsz: "Semmi baj, megbocsátva."
