Hírek
Meghalt Sebő Ferenc
A népzenekutató, zenetörténész, dalszerző-énekes, a táncházmozgalom alapítója hetvenkilenc éves volt.
Hetvenkilenc éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, az énekelt versek hazai úttörője. Halálhírét az általa alapított Sebő-együttes a közösségi oldalán osztotta meg.
Előbb építésznek tanult
Sebő 1947-ben született Szekszárdon, zenei tanulmányait a székefehérvári zeneiskolában kezdte, zongorázni és csellózni tanult. 1970-ben építészként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán, itt az egyetem szimfonikus zenekarában csellózott. Halmos Béla az évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi-kollégiumban énekeltek, gitároztak, és gyakran megzenésített József Attila-verseket adtak elő. Berek Kati színésznő e versek közül néhányat felvett az Egyetemi Színpadon előadott műsorába, ahová őket is meghívta, később már együtt járták az országot. A Halmos–Sebő-duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő.
Az egyetemet követően egy ideig tervező építészként dolgozott az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál. 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán is diplomát szerzett.
A táncházmozgalom úttörője
Ekkortájt gyakorolt rá nagy hatást a széki zene, amelyet Sárosi Bálint népzenei sorozatában hallott, ennek köszönhetően fordult az autentikus hangszerek és a népzene felé, nemsokára a gyűjtésbe is bekapcsolódott, és néptánccal is foglalkozni kezdett. A Bartók Táncegyüttes zenei vezetőjeként nagy szerepet játszott abban, hogy megszerettessék a fiatalokkal a néptáncot, Timár Sándorral együtt a magyar táncházmozgalom meghatározó alakja volt.
1973-tól az évtized végéig a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban pedig az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett. 1991-től a Magyar Televízió munkatársaként az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régizenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz. 1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, 1999–2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke, a 2002. évi alapítástól 2011-ig a Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt. A Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnökeként is tevékenykedett, önálló rádióműsort is jegyzett Népzene-Sebő címmel – írják Sebő életéről a Folkrádió honlapján.
A Sebő Együttes alapítójaként több mint harminc lemezt jelentetett meg. Kiemelkedőek versmegzenésítései (József Attila mellett Weöres Sándor, Nagy László), valamint számos filmzene és színházi kísérőzene fűződik a nevéhez.
2012-ben kapott Kossuth-díjat, 2014-ben a Nemzet Művészének választották.
Sebővel tavaly Balavány György beszélgetett. Az interjú itt taláható.
Sebő Ferenc a Magyar Versmondók Egyesülete számos versmondó és verséneklő versenyén vett részt zsűritagként, szakemberként. Tatabányán, a nagy múltú József Attila országos vers-, énekelt vers és prózamondó versenyen állandó zsűritag volt. Az általa képviselt, hagyományokra épülő, a versek tisztaságát, zeneiségét előtérbe helyező szemlélet nyomot hagy maga után.
Forrás: 24.hu
