Bár a gazdasági válság rengeteg ágazatot megvisel, az antik piac továbbra is virágzik Magyarországon. Bár a nagyon konkrét, specifikus darabokhoz olyan cikkek esetében, mint a festmények, kerámiák, bútorok, nehezebb hozzájutni, vannak olyan tárgyak is, amelyeket régi családi emlékekből az idő varázsolhat értékes kincsekké. Ilyenek például a pénzérmék, de ilyenek lehetnek az antik könyvek is, amelyekkel ezúttal foglalkoztunk a Pénzcentrumon. Az piacot jellemző jelenlegi trendekről a Libri Antikváriumot, valamint egy online piacteret, a Vaterát is megkérdeztük.
Ekkortól számít egy könyv antiknak
A Libri Antikvárium ügyvezetője, Fischer Tamás kérdésünkre elárulta, hogy nincs teljesen egzakt válasz arra, mikortól beszélünk könyvek esetében antik darabokról. Ugyanakkor
“A többség és a hétköznapi gyakorlatban 1945, a II. világháború vége szokott lenni egy választóvonal. Klasszikus értelemben, Szabó Károly történész által összeállított RMK (Régi Magyar Könyvtár) 1711-ben (a Rákóczi szabadságharc lezárásánál húzza meg ezt a határt). Ez a kötet gyűjtötte össze a magyar nyelvű, magyarországi kiadású könyveket. Ugyanakkor mára pont ez a témakör az, ami iránt megcsappant a gyűjtői érdeklődés (kivéve a magyar nyelvű, nem egyházi témájú kiadványokat)” – mondta el Fischer Tamás.
Mi befolyásolja az ilyen könyvek értékét?
A szakember szerint sok befolyásoló tényező van, de alapkritériumnak mondhatjuk a jó állapotot.
Ha egy könyv széteső, firkált, erősen roncsolt, hiába különleges vagy ritka, csekély értéket képvisel. A profi könyvkötés és -restaurálás nagyon drága, így valóban különleges darabnak kell lennie egy rossz állapotú könyvnek, hogy érdemes legyen restauráltatni.
– magyarázta a Libri Antikvárium vezetője, majd így folytatta:
“Ezt követi a témakör és a ritkaság. Felkapott, gyűjtői körökben népszerű téma ÉS ritka, kispéldányszámú vagy éppen dedikált, bibliofil kötésben megjelent mű. Ez a páros garanciát jelent a magasabb árfekvésre” – hangsúlyozta.
Ezek voltak a legkeresettebb témakörök a Librinél
Fischer Tamás szerint az antik könyvek esetében nehéz konkrét, top 10-es listát felállítani, ugyanakkor tendenciákról beszélhetünk. Ezek alapján legkeresettebb kategóriák közé az elmúlt években
- A vadászat
- A hazai avantgard művészet
- A judaika
- A militária
- És a művészi könyvkötések voltak
De sok más kisebb témakör is van, mint pl.: okkultizmus, ezotéria, természettudományok, utazás, útleírás, humor-anekdota, stb.
Óriási pénzeket fizettek az online piactereken is az antik darabokért
A témában felkerestük az egyik legnagyobb hazai online piacteret, a Vaterát is, akik viszont konkrét toplistával is tudtak szolgálni az eladásokat illetően. Ez alapján a következő darabok kerültek be ebbe a válogatásba:
- Egy magyar nyelvű, vallási prédikációkat tartalmazó, 1633-as kiadású kötet – 850 000 Ft.
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéjének egy első kiadású példánya – 760 000 Ft.
- Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című regényének első kiadása – 700 000 Ft.
- Kertész Róbert: Hajók és hősök I-II. 1943-as kiadású hadtörténeti kötet – 559 000 Ft.
- Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben, 1891-es magyar nyelvű kiadvány: – 420 000 Ft.
- Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet 1-12 kötet, 1898-es kiadás, kiadói, díszesen aranyozott illusztrált változat – 366 000 Ft.
- Heinrich Bullinger: De Origine Erroris Libri duo, 1539-es első kiadású példány – 365 000 Ft.
- Egy 1732-ből származó Biblia, Káldi György jezsuita szerzetes fordításában – 365 000 Ft.
- Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története, 1895-ös bőrkötésű kiadás – 360 000 Ft.
- Petőfi-Almanach az 1900-as évek elejéről, Dávidházy Kálmán díszkötésében – 350 000 Ft.
- Fekete István ELSŐ kiadású könyvei (1900-1970) – 300 000 Ft.
- Karl May összes művei: 1-37. – 300 000 Ft.
Ezen kívül a Vateránál azt is elárulták, hogy antik könyvek kategóriában a kötetek 65 százalékát fix áron, 35 százalékát pedig aukció útján vásárolták meg (az utóbbi négy év tranzakciói alapján).
Ők keresik legjobban ezeket a darabokat
Ahogy az sejthető is, elsősorban az 50+os korosztály és azon belül is a férfiak keresik az antik könyveket. A használtkönyvek tekintetében már jobban kiegyenlítődik a korfa és a nemek aránya is. Örömmel tapasztaljuk, hogy mind könyvvásárlóból, mind gyűjtőből akadnak még fiatalok is, még, ha jelentős kisebbségben is vannak a középkorúakhoz képest – fogalmaztak a Librinél.
A szezonális hatás alig van jelen ezen a piacon
Ugyan a karácsonyt megelőző időszak az antikváriumokban is nagyobb forgalmat generál, tavasszal (ki tudja miért) és nyár közepén kisebb visszaesés tapasztalható. Általánosságban megállapítható, hogy míg a bolti forgalom hektikus és ingadozó, addig az online forgalom aránylag kiszámítható és jórészt leköveti a könyvpiac forgalmi mozgásait. Egy könyvhét- vagy könyvfesztivál vagy éppen egy nagyobb könyvpiaci akció esetén az online antikvár forgalom is megélénkül
– árulta el Fischer Tamás.
Ráadásul antik könyvek tekintetében teljesen kiszámíthatatlan, hogy a gyűjtők éppen mikor térnek be az üzletbe vagy éppen rendelik meg régóta vágyott könyveiket online (de jellemzően a karácsony előtti időszak és a január hagyományosan erős etekintetben.
Hogyan érinti őket a digitalizáció?
Végül azzal kapcsolatban érdeklődtünk a Librinél, hogy az egyre nagyobb a digitalizáció miatt érezhető-e náluk olyan jelenség, hogy az antik könyvek értéke akár még nő is a gyűjtők számára?
Nem gondolnám, hogy ebben a tekintetben van összefüggés. A gyűjtőt mindenképp különválasztanám a használt könyveket kereső olvasótól. A gyűjtés (nem csak vagy nem feltétlen az olvasásról szól). Sok régi könyv piaci keresletét csökkenti a digitalizáció, mivel letölthetővé válik sok régi kiadású szakkönyv. Aki pusztán olvasni akarja, az sokszor inkább letölti mondjuk a Magyar Történelmi Életrajzok sorozatot vagy más forrásmunkát és nem vásárolja meg a díszes kötésű, századfordulón kiadott drága példányokat. A gyűjtő számára viszont a legfontosabb maga a „vadászat”, a jól eső érzés, hogy gazdagíthatja a kollekcióját egy újabb érdekes és ritka darabbal
– magyarázta a szakértő.
Esztétikai értékük is van
Fischer Tamás szerint azért is tud ilyen stabil maradni ez a piac, mert ezeknek a könyveknek nemcsak az olvasása jelent értéket:
A gyűjtőt örömmel tölti el, mikor a könyvespolcára néz és látja a csodás aranyozott kötésű Pallas Nagy Lexikona sorozatot, de adott esetben ő is a wikipédián néz utána egy keresett szócikknek. Tehát az én tapasztalatom az, hogy a digitalizáció folytán a gyűjtő számára korábban konkurenciát jelentő tartalomfogyasztó esik ki, de magát a gyűjtőt nem igazán érinti meg a digitalizáció jelensége
– zárta összegzését a Libri Antikvárium ügyvezetője.
A Pénzcentrumon korábban számos alkalommal írtunk már hasonló témákról. Tavasszal a legértékesebb hazai bélyegeket vettük górcső alá, utána pedig egy milliós kinder játékfiguráról is írtunk. Legutóbbi cikkünk pedig egy általános kitekintés volt az online piacterek kínálatára.
Forrás: penzcentrum.hu