Nyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Latinovits Emlékmű Alapítvánnyal karöltve az Illyés Gyula nemzeti vers- és prózamondó verseny döntőjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelyen jelen lesz Illyés Mária, a költő lánya is, mint a rendezvény fővédnöke.
Petőfiről Illyés Gyula írta a legszebb és leginkább értő könyvet, amely megjelenése óta nemzedékeknek határozza meg a Petőfi-képét. Ez az Illyés Gyula érkezett el ismét „Petőfi és az irodalom házába”, hogy tisztelegjünk munkássága előtt.
A 14 éves múltra visszatekintő, immáron kétévenként megrendezett versenyre az ország különböző régióiból, nyolc eldöntő legjobbjai kaptak meghívást a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol egy Illyés Gyula és egy ma élő kortárs alkotó, vagy József Attila életművéből választott verssel, illetve prózai művel lépnek föl. A zsűriben öt Radnóti-díjas művész foglal helyet: Havas Judit irodalomtörténész, a PIM munkatársa, Tóth Zsóka előadóművész, a Vértes Agorája főmunkatársa, Wiegmann Alfréd rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője, Lutter Imre producer, előadóművész, a vers.hu főszerkesztője és Kiss László rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke.
A döntő versenyén, arany, ezüst és bronz diplomát kapnak a részvevők, akik közül a legfiatalabb 15, a legidősebb versmondó 93 éves.
Illyés Gyula 100. születésnapján, 2002 novemberében rendezte meg első ízben a Magyar Versmondók Egyesülete szakmai partnereivel közösen az Illyés Gyula vers- és prózamondó versenyt a Tolna megyei Ozorán, a költő rácegresi szülőhelyének közelében, illetve abban a városban, amelyhez az Illyés család sok szállal kötődött. Ezt követően kétévente rendeztük meg a Kárpát-medence egészére kiterjedő versenyt.
„Játszunk – így száll énekünk fel.
Játszunk
szavainkkal és életünkkel,
mert, jaj, csak az vagyunk, aminek látszunk.
Legyetek értelemmel hát irántunk,
mert nincs vállalkozóbb s bizakodóbb
szerzet minálunk;
a rosszat nem szántszándékkal csináljuk, csupán a jót.”
/Illyés Gyula: A költő felel/
„Illyés Gyula költői munkássága a társadalomban gondolkodó és annak tagjaiért, sorsáért felelősséget vállaló embert hozza közel az előadókhoz, befogadókhoz. Olyan európai gondolatok az övéi, amelyeknek korszerűségében ma sem kételkedhetünk. Verseiből, prózai írásaiból kétévente versenyt hirdetve tisztelgünk költői és emberi nagysága előtt, és népszerűsítjük alkotásait a fiatalok és idősebbek körében. Úgy véljük, gondolatainak tisztasága garancia arra, hogy nem csupán az amatőr előadóművészeket segítjük, de a jót felismerni képes emberek számát is növeljük.” Ezekkel a gondolatokkal nyújtottuk be pályázatunkat a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amely az egyik támogatója a versenynek.
A verseny meghirdetésével az volt a célja a Magyar Versmondók Egyesületének, hogy a magyar ajkú vers- és prózamondók számára találkozási alkalmat biztosítsuk népszerűsítve ezzel az anyanyelvápolás, a szép magyar beszéd, a költészet – ez alkalommal Illyés Gyula versein, prózáin keresztül – irodalom ügyét. Célként tűztük ki magunk elé, hogy az idősebb résztevők jelenlétével példázzuk a fiatalok számára, hogy az előadóművészet kortól független művészeti aktivitás, s hogy a versek, gondolatok tovább-örökítése, – legyen szó versről, vagy prózáról, vagy bármi más műfajról -, fontos feladatunk.