Ifjú, középiskolás Radnóti

Radnóti Miklós 1923 és 1927 között tanult az Izabella utcai (időközben Báró Wesselényi Miklós nevét felvett) fiú felső kereskedelmi iskolában. Ezekből az évekből több fotót is közöl a Bókay László által összeállított Radnóti Miklós Fényképek című kötet (Osiris, 1999), ám az albumban nem szerepel az iskola labdarúgó csapatának csoportképe, melyen – második sorban, balról az első – Radnóti, akkor még Glatter Miklós, a csapat centere guggol – írja a Hunbook.hu

A Szómúzeum tulajdonában lévő képet a Kritika 1980. augusztusi száma közölte, a kezdő költő néhány korai versével: ezek Radnóti első, nyomtatásban megjelent művei, melyeket az Új Századok diákújság közölt 1926-27-ben. Ebből, a közgyűjteményekben is alig megtalálható lapból ugyancsak megtalálható egy példány a Szómúzeum anyagában – így áll össze egy ritka kollekció Radnóti középiskolás éveiből.

A kilenc vers, egy elbeszélés és egy rövid esszé az Új Századok című diákfolyóiratban jelent meg, melynek szerkesztője Halassy Károly gyorsírótanár volt, aki több éves szünet után 1925-ben indította újra a fiatal, középiskolás írók, költők és grafikusok munkáinak helyet adó kőnyomatos, „házilag” előállított újságot. A kereskedelmi iskola diákjai közül először Schwott Lajos karikaturista (később a Lúdas Matyi munkatársa, a csapatképen legelöl középen ül kapusként), majd Radnóti, később pedig osztálytársuk és barátjuk, Rosner Imre csatlakozott a lap szerkesztőségéhez, és vett részt a Halassy lakásán tartott szerkesztőségi összejöveteleken. Radnóti első verse, az Ősz az 1926. január 15-i számban jelent meg, és ahogy az év végéig publikált további négy vers (Megfutott a tél, Rügyfakadás, Vágyak, A bolond és a hold) és egy elbeszélés (Kis ember kis tragédiája), még Glatter Miklós néven. Az Új Századok következő év február 1-jén megjelent száma négy verset is hoz tőle (Halálfej előtt, Az élet harcosa vagyok én, Többet akarok, Miért?…), ezeket már Radnóti-Glatter Miklós néven jegyzi. A felsorolt zsengék közül később egyedül A bolond és a hold című vers jelenik meg egy válogatás kötetben, majd az „összesekben”, a többit a diákújság fennmaradt néhány példánya őrzi csak. (A lap 1925 szeptemberében G. M. monogrammal hoz egy esszét „Mi szeretnék lenni?” címmel, melyet Schwotték ugyancsak Radnóti írásának véltek, ennélfogva ez lenne az első, nyomtatásba került Radnóti-mű.)

Ennél jóval ismertebb a költő tevékenysége az ugyancsak fiatal írókat, költőket egybegyűjtő Haladás kör irodalmi diákegyesületben, már csak azért is, mert itt ismerkedett meg Gyarmati Fannival, a későbbi Radnótinéval, és Vas Istvánnal, aki Nehéz szerelem című önéletrajzi regényében meg is örökíti a Haladás körben történő találkozásukat. Ám a Haladás, a Népszava és a Mindnyájunk Lapja is csak később, az Új Századok után hozza írásait, ez utóbbi már a libereci (reichenbergi) főiskolai tanév idején, 1927/28-ban.

Ferencz Győző Radnóti-életrajzából (Osiris, 2005) tudható, hogy az ifjú költő korai verseit 1925-től 1926 végéig egy sötétkék márványmintás füzetbe írja, 1926 végétől 1931 januárjáig pedig egy kisebb, pepita fedelű füzetbe dolgozik. Ferencz utal Schwott Lajosnak a PIM számára adott visszaemlékezéseire, de nem ismeri a folyóiratban megjelent versek címeit és mennyiségét. Korábbi, a monográfusok szerint Ady és a Nyugat hatását magukon viselő költészeti és prózai próbálkozások tehát a fennmaradt füzetekből ismertek a kutatók előtt, ám az első, nyilvánosságra érdemesített versek és prózai írások Halassy tanár úrnak, és az Új Századoknak köszönhetők, és mindegyik elolvasható a Kritika fent említett, 1980. augusztusi számában.