Connect with us

Halálra várnak a színházak

Hírek

Halálra várnak a színházak

A Budapesti Kamaraszínház (mindhárom játszóhelye) és a Játékszín támogatását is megvonja 2012. január 1-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a két fővárosi színház szerződésének felbontásával a tárca 477 millió forintot takarít meg. A tragikus döntések nem az utolsók…

Viharos hangulatú társulati ülést és sajtótájékoztatót tartottak a Budapesti Kamaraszínházban, ahol Szűcs Miklós igazgató elmondta, kapott egy levelet Skultéty László helyettes gazdasági államtitkártól, hogy jövőre megvonnak a színháztól minden támogatást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a január elején esedékes decemberi fizetéseket sem tudják folyósítani, működésképtelenné válik a teátrum. Ugyanakkor Szűcs arra nem kapott utasítást, hogy zárja be a színházat. Több színész, elsőként Vári Éva Kossuth-díjas művésznő is azt firtatta, kell-e jönniük januárban játszani, vagy sem. Szűcs erre nem tudott egyértelmű választ adni, éles vita alakult ki. Volt, aki azt mondta, ha nem jönnek be, ők sértenek szerződést, és a fenntartó lehet, hogy éppen erre vár, ez ürügyet szolgáltathat számára. Szűcsöt arra nem utasították, hogy mondjon fel a társulatnak, hiszen ekkor végkielégítést kellene fizetni a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkezőknek, akiknek pedig július 31-ig szól a szerződésük, odáig meg kellene kapniuk a pénzüket. És az eladott jegyek árát is vissza kell fizetni a nézőknek.

Szűcs Attila gazdasági igazgató tragikomikus bejelentése derültséget keltett, hogy amikor rapid jelentést kértek tőle, visszakérdezett, a januárra eladott jegyek árát bevételként, vagy kiadásként könyvelje-e el. Szűcs képtelenségnek nevezte ezt az eljárási módot. Elmondta, hogy mind a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, mind a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRT. képviselőit meghívta, és egy-egy üres székre is mutatott, hogy ez lenne a helyük, de senki nem jött el. A társulat több tagja is nehezményezte, hogy senki nem mer velük szembenézni, és elmondani, mit várnak el tőlük. Az is felvetődött, jogállam-e, ahol ilyesmi megtörténhet. Senki nem egyeztetett semmit a színházzal, csak egy “sajtpapír” érkezett. Szűcs levelet írt a minisztériumba, a Vagyonkezelőnek, még a miniszterelnöknek is, segítsenek megoldani ezt a helyzetet, választ egyelőre nem kapott.

A színház jogi szakvéleményt is kért, mely arra alapoz, hogy a közhasznú szerződés azonnali hatályú, rendkívüli felmondására csak valamelyik szerződő fél súlyos szerződésszegése esetén van lehetőség. Mivel erről nincs szó, a szerződés nem szüntethető meg, és nem is szűnik meg, egészen addig, míg a Magyar Állam, a Fővárosi Önkormányzat és a színház meg nem állapodik arról, hogy az állam helyett a Fővárosi Önkormányzat válik a teátrum tulajdonosává.
A Játékszínben is rendkívüli társulati ülést rendeztek tegnap a kialakult helyzet miatt. A nézőtéren ezúttal a színházban dolgozó műszaki személyzet tagjai és az itt játszó színészek foglaltak helyet, közöttük Gálvölgyi János, Hernádi Judit, Almási Éva, Molnár Piroska, Balázsovits Edit és Balikó Tamás.

Balázsovits Lajos igazgató elmondta, a hónap közepén érkezett hozzájuk a levél a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától, hogy januártól a teátrum nem kap állami támogatást. Mint kiderült, erről a döntésről a színház hivatalos tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem is tudott. A rövid levélben egyrészt a költségvetési megszorításra, másrészt arra hivatkoztak, hogy a fővárossal nem sikerült megegyezni a színház átvételéről.

Balázsovits Lajos közölte, hogy a színház több jogi szakértőt megkérdezett, és mindegyik azon a véleményen volt, hogy jogszerűtlen a minisztérium lépése. A színházat húsz éve vezető direktor értetlenül áll a minisztérium szándéka előtt, kérdésünkre elmondta, hogy idén 110 millió forint állami támogatást kaptak. Pénzügyi hiányuk, kifizetetlen számláik nincsenek, sőt növelték a bevételeiket, amelyek éves szinten több tíz millióval meghaladják az állami dotáció mértékét. A Játékszínben nincs állandó társulat, de 60-70 művész lép fel rendszeresen a körúti színházban és 33 állandó munkatársuk van. Az ő egzisztenciájukat veszélyezteti egy esetleges bezárás. Balázsovits szerint, ha nem kapják meg az első negyedévre esedékes állami támogatást, akkor legfeljebb márciusig tudnak játszani.

A direktor kész a kompromisszumra, vagyis végső esetben, ha kell, elhagy bemutatókat, vagy csökkenti a díszlet és jelmezköltséget. De egyelőre nem tud kivel tárgyalni az ügyben. A társulati ülésen Hernádi Judit nem kertelt és megkérdezte, kinek kell ez a színház? Konkrét választ ugyan nem kapott, de az a híresztelés elhangzott, mely szerint a Játékszínt összevonnák a Budapesti Kamaraszínházzal és a Magyar Színházzal, s az összevont intézményt Őze Áron, a Pesti Magyar Színház vezetője irányítaná, de erről Balázsovits Lajos csak pletyka szintjén hallott. Almási Éva is felszólalt elmondta, büszke férjére, a direktorra és biztos abban, hogy Balázsovits harcolni fog, és ha nincs más lehetőség, utolsóként fogja elhagyni a “hajót”.

A társulat érthető módon aggódik, többen felvetették, hogy petíciót kell megfogalmazni az interneten a Játékszín megmentéséért. A Játékszínben egyelőre játszanak tovább, megtervezték a januári és februári műsort, sőt két premiert is rendeznének még az évadban. Az egyik Herczeg Ferenc Kék róka című darabja lenne, másrészt Csukás István adaptálna színpadra egy zenés művet. Egyelőre azonban nagy a bizonytalanság, Gálvölgyi János elmenőben ironikusan megjegyezte, sietnie kell, este előadása lesz a Madáchban, rohan is, nehogy mire átér a Játékszínből, a fővárosi pénzügyi elvonásokban szintén érintett anyaszínháza is bezárjon.

A tárca szerint nem az övé egyik színház sem

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Kulturális Államtitkára által tartott tegnapi sajtóbeszélgetésen az államtitkárság vezetői igyekeztek hárítani a felelősségüket a Budapesti Kamara és a Játékszín forrásmegvonásával kapcsolatban. Egyrészt azt hangsúlyozták, a tárca gazdasági helyettes-államtitkársága döntött a két teátrummal kötött közhasznúsági szerződés felmondásáról, bár azt nem tagadták, a szakmai előkészítés az államtitkárságon történt. Ők úgy tudják, a szerződés minden további nélkül felmondható volt.

Úgy érveltek, hogy a tárca költségvetésből támogatott, gazdasági társaságként működő intézmények finanszírozására a korábbi 7,3 milliárd forint helyett csupán 6,4 milliárd áll rendelkezésre jövőre, s még a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány utódszervezetét is ebből a forrásból kell ellátni 200 millió forinttal. (Gazdasági társaságként működik például a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Nemzeti Táncszínház, az Uránia Nemzeti Filmszínház) Ezt a több, mint egy milliárdos összeget kellett megspórolni tehát, melyet a Nefmi szerint nem lehetett elteríteni az intézmények között, ezért az összesen 477 millió forintot jelentő két közhasznúsági szerződés felmondása mellett döntöttek. (“Még dolgozunk azon, hogy a fennmaradó közel fél milliárdot, hogyan takarítsuk meg” -hangzott el a beszélgetésen.) A tárca szerint azért a két színházi kft-re esett a választásuk, mert ezeknek nem a Nefmi a tulajdonosa, “elsődlegesen a saját tulajdonú intézményeink fenntartását tartottuk szem előtt” – mondta Elekes Botond Szőcs Géza kabinetfőnöke.

Aki szerint a két színháznak a főváros számára való átadása évek óta napirenden van. Meggyőződésük szerint a két teátrum a fővárosi színházi kultúra része, ezért természetes volna, hogy a főváros legyen a tulajdonosa és fenntartója. A tárca ezért tavasz óta tárgyalt a fővárossal, ám a súlyos gondokkal küzdő Budapest nem kívánta átvenni azokat. Így kerültek az utcára. A Pesti Magyar Színháznak is a tárca a fenntartója, ám az nem kft, hanem költségvetési intézmény, így az egyelőre megússza egy húsz százalékos bérkeret csökkentéssel.

Balogh Gyula – Bóta Gábor – Hamvay Péter /Népszava

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Izgalmas Caramel-dalokkal jön a MESTERKÓD

    By

    Tíz vadonatúj slágerrel mutatkozik be Molnár Ferenc Caramel a Mesterkód című romantikus musicalben december 3-án, szombaton este a Budapest Arénában. A produkció teljes zenei anyaga elérhetővé vált ma Caramel YouTube csatornáján.

  • Hírek

    Bertók László Költészeti Díj

    By

    Második alkalommal ítélte oda a kuratórium a Bertók Lászlóról elnevezett költészeti díjat, ezúttal Tóth Krisztina József Attila-díjas költő, író, műfordító eddigi életpályáját elismerve. Tóth Krisztina költőként az elmúlt három évtized magyar irodalmának élvonalába tartozik, nyolc...

  • Hírek

    Átadták a 2022. évi Radnóti-díjakat

    By

    Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és Tóth Benedek Ernő Bujtor István-díjas versmondó kapta idén a Radnóti-díjat, amit a Magyar Versmondók Egyesülete a XVII. Radnóti Biennálén, ünnepélyes keretek...

  • Hírek

    Újra színpadon az ország legjobb versmondói

    By

    A pandémia miatti kényszerpihenő után, négy éves kihagyással, november első hétvégéjén a Győri Nemzeti Színházban rendezi meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét, azon belül a XXVII. Radnóti Miklós Vers- És...

  • Hírek

    Átadták a Szépírók Társasága idei díjait

    By

    2022. október 29-én, szombaton este adták át a Szépírók Társasága idei díjait. Szépirodalom kategóriában Ladik Katalin, értekező próza kategóriában Havasréti József kapta a Szépíró-díjat, a Junior Szépíró-díjat Láng Orsolya nyerte el, irodalomszervezői...

To Top