Helyesbítést közölt a Magyar Hírlap, amiért azt írta, hogy Radnóti Miklós hétvégén elhunyt özvegyét az EMMI saját halottjának tekinti. A lap azt írta, a minisztérium kérte, hogy helyesbítsenek, mert nem tekintik saját halottjuknak Gyarmati Fannit.
A Cink írta meg, hogy nagy valószínűséggel a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma helyreigazítást kért a Magyar Hírlaptól. (Azért írjuk, hogy nagy valószínűséggel az EMMI volt, mert lehet, hogy a lap volt túlbuzgó, és magától közölt helyesbítést.)
A “gond” az volt, hogy a lap azt írta, Gyarmati Fannit a minisztérium saját halottjának tekinti. A helyesbítés szerint ez nem igaz, a tárca csupán azt közölte, hogyan osztozik a gyászban. Radnóti Miklós özvegyét saját halottjaként a 13. kerületi önkormányzat búcsúztatja.
A minisztérium viszont közölte: nem kért a Magyar Hírlaptól helyreigazítást, sem helyesbítést.
![](https://vilagszam.hu/hirimages/7100/bigkep/big.jpg)
Az elképesztő, hogy ilyen közlemény egyáltalán szóba került, Gyarmati Fanni az egész magyar nemzet halottja, nemcsak azért, mert az egyik legnagyobb magyar költő felesége volt, hanem azért a példamutatásért, ahogy az életét élte – ezt Ungvári Tamás mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Az egyetemi tanár szerint egy nemzetet az öröksége határozza meg. A szakember elmondta: Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy kétfajta kollektív emlékezet van. Hozzátette: elszomorító, hogy a kormány emlékezetébe nem fér bele Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni.
Ungvári Tamás kijelentette: a költő özvegye némaságával mutatta meg, mi az a gyász, lehet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának is ezt kellett volna tennie. Hozzátette: Gyarmati Fanninak kellene szobrot emelni, ha a kormány az emlékezet szobrát akarja felállítani. Erre ugyanis a legalkalmasabb egy Gyarmati Fannit ábrázoló alkotás lenne, hiszen az ő arcán mindig ott volt a fájdalom és a béke egyaránt.
Az egyetemi tanár szerint a kormány emlékezetpolitikájának a kétfajta emlékezetet kellene összefésülnie, de lehet, hogy az EMMI ezt nem tudja felfogni.
![](https://www.atv.hu/thumbnail/772x514/4/85/30000.jpg)
Életének 102. évében szombatra virradóra hunyt el Gyarmati Fanni, aki másfél évvel ezelőtt Lutter Imrétől és Kiss Lászlótól, a Magyar Versmondók Egyesületének vezetőitől átvette a férjéről elnevezett Radnóti-díjat
A nyugdíjas magyar nyelvtanár, férjének Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója volt. 2005-ben Budapest díszpolgára lett. Több évtizedes oktatói munkásságáért és Radnóti hagyatékának közrebocsátásáért 2009 decemberében megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.
Gyarmati Fanni szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult. Alakját férje számos költeményben megörökítette. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt. Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós levelezése ma már forrásértékű dokumentum.
Férje tragikus halála után a nyilvánosságtól visszavonultan gondozta Radnóti hagyatékát illetve a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára lett: versmondást, francia és orosz nyelvet tanított. 2008-ban aztán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát.
Két évvel ezelőtt, századik születésnapja alkalmából léggömbökkel és közös versmondással köszöntötték Pozsonyi úti lakása előtt. Itt élt korábban férjével, s még mindig kint van a lakáson Dr. Radnóti Miklós névtáblája.
(forrás: hír24, atv.hu)