Gyarmati Fanni körül vita

Helyesbítést közölt a Magyar Hírlap, amiért azt írta, hogy Radnóti Miklós hétvégén elhunyt özvegyét az EMMI saját halottjának tekinti. A lap azt írta, a minisztérium kérte, hogy helyesbítsenek, mert nem tekintik saját halottjuknak Gyarmati Fannit.

A Cink írta meg, hogy nagy valószínűséggel a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma helyreigazítást kért a Magyar Hírlaptól. (Azért írjuk, hogy nagy valószínűséggel az EMMI volt, mert lehet, hogy a lap volt túlbuzgó, és magától közölt helyesbítést.)

A “gond” az volt, hogy a lap azt írta, Gyarmati Fannit a minisztérium saját halottjának tekinti. A helyesbítés szerint ez nem igaz, a tárca csupán azt közölte, hogyan osztozik a gyászban. Radnóti Miklós özvegyét saját halottjaként a 13. kerületi önkormányzat búcsúztatja.

A minisztérium viszont közölte: nem kért a Magyar Hírlaptól helyreigazítást, sem helyesbítést.

Az elképesztő, hogy ilyen közlemény egyáltalán szóba került, Gyarmati Fanni az egész magyar nemzet halottja, nemcsak azért, mert az egyik legnagyobb magyar költő felesége volt, hanem azért a példamutatásért, ahogy az életét élte – ezt Ungvári Tamás mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Az egyetemi tanár szerint egy nemzetet az öröksége határozza meg. A szakember elmondta: Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy kétfajta kollektív emlékezet van. Hozzátette: elszomorító, hogy a kormány emlékezetébe nem fér bele Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni.

Ungvári Tamás kijelentette: a költő özvegye némaságával mutatta meg, mi az a gyász, lehet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának is ezt kellett volna tennie. Hozzátette: Gyarmati Fanninak kellene szobrot emelni, ha a kormány az emlékezet szobrát akarja felállítani. Erre ugyanis a legalkalmasabb egy Gyarmati Fannit ábrázoló alkotás lenne, hiszen az ő arcán mindig ott volt a fájdalom és a béke egyaránt.

Az egyetemi tanár szerint a kormány emlékezetpolitikájának a kétfajta emlékezetet kellene összefésülnie, de lehet, hogy az EMMI ezt nem tudja felfogni.

Életének 102. évében szombatra virradóra hunyt el Gyarmati Fanni, aki másfél évvel ezelőtt Lutter Imrétől és Kiss Lászlótól, a Magyar Versmondók Egyesületének vezetőitől átvette a férjéről elnevezett Radnóti-díjat

A nyugdíjas magyar nyelvtanár, férjének Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója volt. 2005-ben Budapest díszpolgára lett. Több évtizedes oktatói munkásságáért és Radnóti hagyatékának közrebocsátásáért 2009 decemberében megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

Gyarmati Fanni szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult. Alakját férje számos költeményben megörökítette. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt. Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós levelezése ma már forrásértékű dokumentum.

Férje tragikus halála után a nyilvánosságtól visszavonultan gondozta Radnóti hagyatékát illetve a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára lett: versmondást, francia és orosz nyelvet tanított. 2008-ban aztán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát.

Két évvel ezelőtt, századik születésnapja alkalmából léggömbökkel és közös versmondással köszöntötték Pozsonyi úti lakása előtt. Itt élt korábban férjével, s még mindig kint van a lakáson Dr. Radnóti Miklós névtáblája.

(forrás: hír24, atv.hu)