Budapesten, a III. kerületi Hímző utca 3. szám alatti társasház belső falán helyezik el azt az emléktáblát, amely az élete végéig ebben a házban lakó Ágai Ágnes költő, íróra emlékezik. Az avatás június 27-én, pénteken 14:00-kor kezdődik, a költő verseiből Lutter Imre tallóz, és idéz Lang Györgyi Ágai Ágneshez fűződő történetéből, amely a Ha itt lennél velem… című verses interjúkötetben látott napvilágot, s arról tanúskodik, hogyan változtatta meg az egy évvel korábban elhunyt énekes életét a költő egyik verse. Ágai Ágnes fia, Ágai Kis András, valamint Rosta Géza zeneszerző, előadóművész mellett Wiegmann Alfréd emlékezik az alkotóra, aki életének 93. évében, 2024. június 27-én hunyt el. Egy hónappal később ugyancsak felkerül az emléktáblája az orfűi Horizont-idéző Verspark főépületének falára.

Ágai Ágnes 1932. április 9-én született Szegeden. Tanulmányait a Budapesti Pedagógiai Főiskola orosz szakán végezte 1951-től, majd 1953-tól az ELTE BTK orosz-magyar szakán tanult, valamint az ELTE Idegen Nyelvi Lektorátusának lektora volt.
1956-től 1970-ig tanárként dolgozott Budapesten, majd 1989-ig a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője volt. 1957-től publikálta verseit, prózáit. Gyermeklírája korát megelőzve idézte meg a svéd gyermekversek őszinte, érzékeny hangvételét.
Ágai Ágnes mintegy húsz évig volt a Móra Kiadó szerkesztője. Érzékeny lírája jellegzetes hangon szólítja meg a gyermek és felnőtt olvasókat. Legismertebb ifjúsági kötetei A titkokat az ujjaimnak mondom el, valamint a Kamaszságok című művek. Műfordítóként az orosz gyermekirodalom remekműveit tolmácsolta (Tótágas című versgyűjtemény, Szergej Vlagyimirovics Mihalkov: Miénk a világ).
Munkásságáért több elismerést is kapott: 1983-ban a Móra Könyvkiadó Nívódíjával; 1989-ben pedig a NEMzedék című kötetért az IBBY-díj – az Év Gyermekkönyve elismeréssel díjazták.