Elveszettnek hitt Ady kézirat az Akadémián

Ady Endre Vallomás a patriotizmusról című kéziratát mutatta be pénteken az Agora program keretében a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK).

Babus Antal, az MTAK Kézirattárának és Régi Könyvek Gyűjteményének osztályvezető-helyettese az MTI-hez eljuttatott írásos ismertetőjében az Ady Endre összes prózai művei kritikai kiadásának XI. kötetében a Vallomás a patriotizmusról című cikkhez fűzött jegyzetekből idéz, amely szerint “a cikknek 1924-ben Székely Artúr birtokában megvolt még a kézirata is. Ez azonban nem került be közgyűjteményeinkbe, csupán első oldalának fénymásolatát őrzi a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára. Az eredeti és teljes kézirat vagy megsemmisült, vagy lappang valahol.”

Mint Babus Antal kiemeli, 2009 decemberének vége óta nem lappang, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának tulajdona. Ezért a Zürichben élő Eri Székelynek, a fentebb említett Székely Artúr menyének tartozik köszönettel a könyvtár, tőle kapta ajándékba a Vallomás öt fóliónyi kéziratát. A dokumentum a kézirattár “K”, azaz különösen értékes gyűjteményébe, a többi Ady-dokumentum mellé került.

Ismertetőjében az osztályvezető-helyettes kitér arra, hogy 1906-ban jelent meg Adynak a magyar irodalom történetében mérföldkőnek számító Új versek című verseskötete. “Egy nyelvésznek és irodalmárnak készülő nyolcadikos gimnazista, akire az előző években felszabadítóan hatottak a költőnek a Budapesti Naplóban megjelent versei – például A Hortobágy poétája, A magyar Ugaron, A Tisza parton – kitörő örömmel fogadta a verseskötet, és rögvest rajongó kritikában méltatta” – jegyzi meg Babus Antal.

Mivel a Jövendő, Bródy Sándor hajdani lapja, ígérete ellenére nem közölte – a szerző saját szavai szerint – “a lelkes, de elég gyönge” cikket, a diák magától Adytól kért segítséget. Ady azonnal válaszolt az ismeretlen diáknak, Székely Artúrnak.

“Ady levele eddig csak fénymásolatban volt hozzáférhető. Vitályos László, az Ady kritikai kiadás doyenje ez alapján jelentette meg az Ady Endre levelezése I. (1895-1907) kötetében. A levél rövid, udvarias, és az benne a meglepő, hogy Ady a Tolnai Világlapját (Adynál: Tolnay) javasolja Székely Artúrnak kritikája közlésére, jóllehet a lap nem közölt recenziókat. Székely Artúr ismertetője végül a Világosságban látott napvilágot. Ady levelének betűhív átiratát immár az eredeti kézirat alapján közöljük” – írja Babus.

Tájékoztatása szerint Székely Artúr (1887-1952) szép pályát futott be: 1908 és 1913 között a Galilei Kör főtitkári, illetve elnöki tisztét töltötte be, majd jeles kereskedelmi szakíróvá képezte magát, és fontos gazdasági állásokba került.