Szomorú hírről számolt be Nyáry Krisztián könyvkiadó, író, irodalomtörténész a Facebook-oldalán, aki friss posztjában azt közölte, szerdán elhunyt az egyik legnagyobb magyar író, Móricz Zsigmond fia, dr. Móricz Imre gépészmérnök.
Az író fia két diplomát, több nyelvvizsgát, majd doktorátust is szerzett. Később, a 70-es években ENSZ-ösztöndíjjal Nyugat-Németországban dolgozott vízierőművek tervezésén, majd egyike lett az első magyar mérnököknek, akik számítógépet használtak a munkához, később Finnországban tervezett erőműveket. Noha mindössze 7 éves volt, amikor Móricz Zsigmond meghalt, egész életében vallotta, hogy kitartását, hitét, világlátását az apjának köszönhette – bukkant rá a 24.hu.
Móricz Imre Litkei Imre néven született 1935. április 14-én, édesanyja, a Csibének becézett Litkei Erzsébet volt, aki Móricz Csibe-novelláit, majd az Árvácskát is ihlette. Az író a hivatalos életrajza szerint előbb Csibét fogadta örökbe, később pedig annak apa nélkül született kisfiát, Imrét is. Az csak nemrégiben derült ki, hogy Csibe valójában Móricz utolsó szerelme volt. Csibe apukának szólította Móriczot, akit így a kis Imre nagyapának kezdett hívni. Anyja tüdőgyulladása miatt Imrét 11 hónapos korában állami gondozásba vették, Zagyvarékasra került nevelőszülőkhöz, egy szegény, de tisztességes kubikoscsaládhoz. A kisfiú akkor került a Szolnok melletti faluba, amikor Csibe a hivatalos életrajzok szerint megismerkedett Móriczzal. Amikor a kisfiú iskolás korú lett, anyja és Móricz bejelentették, hogy magukkal viszik Leányfalura, s ott élt akkor is, amikor Móricz Imre lett a hivatalos neve. Pár nappal azután, hogy Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én meghalt, Csibének és fiának el kellett hagyniuk a leányfalui házat – olvasható a bejegyzésben.
Csibe később újra férjhez ment, férje, Keresztes Károly jogász szeretettel bánt Imrével. Az édesanya mindig fontosnak tartotta, hogy fia ápolja Móricz emlékét: „amikor a nevelőapámat apunak szólítottam, félrehívott, majd azt mondta: ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond”.
A posztban Nyáry arról is ír, hogy Hamar Péter irodalomtörténész, aki 2007-ben megjelent, Csibéről írt könyvében felvetette azt is, hogy Móricz Zsigmond és Móricz Imre rendkívüli külső hasonlósága nem a véletlen műve. Elmélete szerint az író nem 1936-ban találkozott először Csibével, hanem egy évvel korábban, és ő volt a lány gyermekének vér szerinti apja. Mások szerint erre nincs meggyőző bizonyíték.
Móricz Zsigmond életének utolsó szemtanúja nem tekintette vérségi kérdésnek örökségét. „Én úgy gondolom, nem azé a gyermek, aki nemzi, hanem aki felneveli. Engem Móricz Zsigmond nevelt, ő fogta a kezem egész életemben. Halála után is, ma is, holnap is, amíg csak élek. Számomra ő az apa.”
(forrás:blikk.hu)