Elhunyt Dinnyés József előadóművész, “daltulajdonos”, a Magyar Versmondók Egyesülete örökös tagja, aki a versmondók himnuszát, a Hajnali éneket örökéletűvé tette, sok más vers megzenésítése mellett.
“Drága Jóska testvérem 2021. március 15-én délután itt hagyott bennünket. Már az égi mezőkön dalol és Édesanyánkkal együtt vigyáz ránk.”
Közölte Facebook-oldalán Dinnyés Ágnes.
Dinnyés József Szegeden született 1948. augusztus 4-én, magyar zeneszerző, előadóművész, „daltulajdonos”, énekes, gitáros.
1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben „Karrier” című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként” emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az a furcsa helyzet, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. – írja a wikipédia.
Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek.
2015 júniusában készített interjút vele a librarius.hu
“Majdnem 20 évet vártam arra a lemezre, mert már 1967-ben ígérték a nagylemezt, csak akkor behívtak katonának. A katonaság 2 éve alatt viszont nagyon sokat fejlődtem a hitemben, valamint tárgyismeretben is, rengeteget olvastam, le is hagytam magamat agyilag, kinn ez talán nem sikerült volna.”
(Hajnali ének – Elkártyáztam a gyenge szívem… – szöveg: Hell István, Jeszenyinnek ajánlva)
December 3-án mutatják be Lutter Imre vadonatúj, Test és tudat című verseskötetét az Operettszínház Kálmán Imre színpadán, sztárvendégek közreműködésével.
Rendhagyó kiállítás nyílt az INDA Galériában a 110 éve született Kazinczy János Antal, az itthon talán még kevesek által ismert festő – és szobrászművész életművéből.
A Radnóti-díjak átadásával ért véget a XXVIII. Radnóti Költészeti Biennálé, amelynek programjai a Győri Nemzeti Színházban és Abdán, Radnóti kivégzésének emlékhelyénél zajlottak
„Szelíden, mint a szél” címmel rendezi meg az idén százéves Váci Mihály tiszteletére országos vers- és prózamondó versenyét az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület és anyaszervezete, a Magyar Versmondók Egyesülete.
Krasznahorkai László Herscht 07769 című regénye nyerte el idén a Kulturhuset Stadsteatern Nemzetközi Irodalmi Díjat, melyet Daniel Gustafsson fordított le svéd nyelvre. Az elismerés kitüntetettjeit öt jelölt szerző és hat jelölt fordító...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom