Barion Pixel
Connect with us

Eddig nem ismert Fitzgerald-mű

Hírek

Eddig nem ismert Fitzgerald-mű

F. Scott Fitzgerald egy eddig nem publikált elbeszélését hozta le e heti számában a New Yorker. Az író eredetileg 1936-ban küldte el a Thank You For the Light című művét a lapnak, amelyet az akkor visszadobott, és egészen mostanáig nem is jelentetett meg.

A történet egy negyvenes nőről, Mrs. Hansonról szól, aki kereskedelmi ügynökként női fehérneműt árul. Megrögzött dohányos, de káros szenvedélyét nem mindenhol nézik jó szemmel. Az egyik ilyen alkalommal, amikor már másra sem tud gondolni, csak, hogy elszívjon egy cigarettát, egy katolikus templomba tér be, abban a reményben, hogy ott majd nyugodtan rágyújthat.

Az elbeszélésre Fitzgerald unokái bukkantak, amikor egy aukcióra készülve az író hagyatéka között keresgéltek. Az írást azután újra elküldték a New Yorkernek, amely ezúttal kapva kapott az alkalmon, és lehozta a művet.

Az eredeti szöveg ide kattintva olvasható

Manapság Fitzgeraldot a modernizmus követőjének fogják fel, főképpen témái miatt: a törekvés, a szerelem, a veszteség, az élet elkerülhetetlen változásai foglalkoztatták. Alkoholizmusa és nagyvilági életmódja miatt kritikusai mint írót felelőtlenséggel vádolták, holott míg írt nem ivott, és szinte túlzott lelkiismerettel javította, írta újra munkáit. Elbeszélői nézőpontja következetes és kontrollált. Naturalista stílusa világos, színes és szellemes, strukturális szempontból történeteit biztonsággal kezeli, mint például A nagy Gatsby-ban (The Great Gatsby).

Fitzgerald írói fejlődésében a húszas évek voltak a legjelentősebbek. 1924-25 telét a házaspár Rómában töltötte, ahol Fitzgerald nekilátott A nagy Gatsby átdolgozásának, de sokra nem ment vele. Ez idő tájt Zelda balettáncosnőnek készült olyan nagyfokú intenzitással, hogy fizikailag és szellemileg az összeroskadás szélén állt. 1929 tavaszán Franciaországba utaztak. Zeldát itt érte első idegösszeroppanása 1930-ban. 1931 őszén visszatértek Amerikába. A nagy Gatsby regényét, – melyet mint mesterművet emleget az irodalomtörténet és az olvasóközönség egyaránt – 1925-ben publikálták. A szegény származású, pénztelen Gatsby az „amerikai álom” rabja lett. Mindenáron meg akarta hódítani szerelmét, a gazdag és elkényeztetett Daisy Buchanant. Mire Gatsby gyanús üzleti manővereken keresztül végre gazdag lett, Daisy már Tom Buchanan, egy gazdag és befolyásos férfi felesége volt. Gatsbynak pénze már volt, de társadalmi rangja nem, később sem lett. A harcot azonban nem adta fel – a Daisy-ért való küzdelem a tragikusan végződő regény központi konfliktusa.

Ezekben az időkben Fitzgerald többször is meglátogatta Európát, különösen Párizst és a francia Riviérát. Párizsban összebarátkozott az ott élő amerikai írókkal. Közöttük volt Ernest Hemingway, aki komolyan vette Fitzgeraldot mint írót, csodálta A nagy Gatsby művét. „Ha egy ilyen jó könyvet tudott írni, biztos voltam abban, még jobbat is fog produkálni.”- mondta. A Vándorünnep (A Moveable Feast) című könyvében így írt Fitzgeraldról: „Tehetsége annyira természetes volt, mint a lepkeszárnyon a minta. De ennek ugyanúgy nem volt tudatában mint a lepke, és annak sem, amikor a minta lesöprődött vagy meghibásodott. Később észrevette, hogy szárnyai megsérültek; megtanult gondolkozni, de repülni már nem tudott, mert a repülés vágyát elvesztette-csak arra tudott emlékezni, valamikor milyen könnyen tudott szárnyalni.” Amit Hemingway könyvében róla írt, csak hozzájárult ahhoz a mítoszhoz, hogy Fitzgerald elvesztette önkontrollját, és hogy mindezt Zeldának köszönhette. Bár Hemingway leírásának nagy része igaz, állításait barátjában való csalódása is befolyásolta, azonkívül írói féltékenysége, mely úton-útfélen megnyilvánult minden élő, sőt némely már rég halott íróval szemben is. Csalódása legnyilvánvalóbb bizonyítékát The Green Hills of Africa című könyvében lehet megtalálni, melyben kifejezetten utal Fitzgeraldra, mint az egyik tönkretett amerikai íróra. Hemingway szinte sokkban volt, amikor elolvasta Fitzgerald saját riportját arról, mekkora nehézségébe került összehoznia az 1930-as évekről szóló esszéit, melyet Edmund Wilson szerkesztésében 1945-ben adtak ki The Crack-Up címmel.

Halála óta Fitzgerald munkája és legendája számos írót inspirált, többek között Michael Chabon, Jay McInerney, Charles Jackson, J. D. Salinger, és Richard Yates írókat. Yates, akinek írásait gyakran hasonlítják Fitzgeraldéhoz, így vélekedett A nagy Gatsby-ról: „A legpenetránsabb regény amit valaha olvastam… csodálatos tehetség… egy írástechnikai győzelem.” A 21. században Fitzgerald reputációja egyre nő. Munkáiból milliókat adtak el. A nagy Gatsby kötelező olvasmány mind a középiskolákban, mind a felsőoktatásban.

2009-ben Fitzgeraldot beiktatták a New Jersey Hall of Fame nevű intézménybe. A intézmény híres amerikaiak emlékét őrzi.

Fitzgerald történetei egyébként még mindig kapósak, A nagy Gatsby legújabb filmváltozatát például az év végén mutatják be az amerikai mozikban. A filmet Baz Luhrmann rendezte, a főbb szerepekben pedig Leonardo DiCaprio, Tobey Maguire és Carey Mulligan látható.

Íme a film trailere

(forrás: litera.hu, wikipedia)

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Második kiadás: Ünnepi Könyvhét

    By

    Június 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor találkozhatnak a nézők és az olvasóközönség Lutter Imrével az Ünnepi Könyvhéten, Budapesten, a Vörösmarty téren, ahol két legutóbbi könyvének második kiadását dedikálja, és verset is mond.

  • Hírek

    Átadták a Latinovits-díjat Balatonszemesen

    By

    Egész hétvégés megemlékezést tartott a Latinovits Emlékmű Alapítvány és a Magyar Versmondók Egyesülete Balatonszemesen, ahol a színészkirály halálának évfordulójához közeledve középiskolás és felnőtt versmondók tolmácsolták a klasszikus és kortárs magyar költészet elementáris...

  • Hírek

    Meghalt Tompos Kátya

    By

    Hosszan tartó betegség után, 41 évesen, péntek hajnalban elhunyt Tompos Kátya Jászai Mari- és Junior Prima díjas színművész. A hírt Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója közölte az Indexszel, valamint azt is,...

  • Hírek

    XIV. Bujtor István Filmfesztivál Keszthelyen

    By

    117 film közül 85 jutott be a versenyprogramba a XIV. Bujtor István Filmfesztiválon. Az alkotásokról és a filmfesztivál kísérő programjairól exkluzív környezetben, az Origo Filmstúdióban adtak hírt a főszervezők, a Latinovits Emlékmű...

  • Hírek

    Kulka János lett a Nemzet Színésze

    By

    Kulka János Budapesten született 1958. november 11-én, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Ma a március 30-án elhunyt Tordy Géza helyére választották meg...

To Top