Csángó gyerekek versenye

Tízedik alkalommal rendezték meg szombaton a csángó gyermekek versmondó versenyét Szépfalun, azaz Frumószán. A csángómagyar oktatás az elmúlt másfél évben drasztikus átalakításon esett át, de a tanárok odaadásának és a diákok lelkesedésének köszönhetően továbbra is tanulhatnak magyarul a Kárpát-medence túlsó oldalán.

A Bákó megyei Frumószán 26 település 52 általános iskolás diákja gyűlt össze, hogy egy előzetes válogató után a döntőben is megmérettessék magukat. Az alsó és felső tagozatos gyermekek külön csoportokban indultak, a zsűritagok között volt Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője is, miután a rendezvény szervezőit a magyarországi párt évek óta támogatja.

Magyar elnyomás és román tolerancia

Akik ismerik Csángóföld helyzetét, tisztában vannak vele, hogy az itt tanító – jórészt anyaországi és székelyföldi – pedagógusok, illetve szakképesítés nélküli tanító bácsik és nénik sziszifuszi küzdelmet vívnak, hogy a Kárpát-medencén kívülre szakadt, gyenge identitású csángó közösség rohamos asszimilációját lassítsák. Ma már alig találni olyan iskolát, ahol a gyerekek a szünetben magyarul beszélnek egymással, nem volt ez máshogy a szavalóverseny idején sem, ahol magyar versek szavalása után a diákok többsége az udvaron románul fogócskázott egymással.

Felsősök…

…és alsósok

A csángók anyanyelvhasználatát az állam és az egyház évtizedeiken át egyaránt elnyomta, és a gyermekeiket magyar iskolába írató szülőket a mai napig minimum rosszallás vagy értetlenség fogadja a román fél részéről. A román nyelvtenger közepén magyarul (még inkább: „csángósul”) beszélő népesség eredetére a legabszurdabb hivatalos magyarázatok születtek.

Ezért is volt fontos, hogy a versmondó versenyen Anghel Năstase, Bákó megye kisebbségért felelős tanfelügyelője is megjelent, aki a helyszínen győződhetett meg a rosszindulatú híresztelések ellenkezőjéről. A tanfelügyelő köszöntőjében a népek egymás iránti tiszteletének fontosságára hívta fel a figyelmet, továbbá hangsúlyozta, hogy a Bákó megyei csángó oktatás feltételei biztosítottak. Kérdésre Năstase elmondta, a csángómagyar mellett a cigány kisebbség tartozik hatáskörébe, utóbbival állítása szerint nincsenek problémák (Romániában a Magyarországon nemrég elfogadott törvényhez hasonlóan megvonható a segély, ha a szülő nem járatja iskolába gyermekét.)

Küzdelmes, de szép hivatás

Amint arról az Alfahír többször beszámolt, az utóbbi másfél évben jelentős változásokon ment keresztül a csángómagyar oktatás. A programot az ezredforduló óta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) irányította, amelynek vezetőitől a magyar kormány 2011 nyarán megvonta a bizalmat, hivatkozva a szervezet átláthatatlan gazdálkodására, valamint a visszaélések gyanújára. A feladatot 2012 februárjában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére (RMPSZ) vette át, amely kiszámíthatóbb és olcsóbb működést hirdetett. A Jobbik a felülről kierőszakolt átszervezés kapcsán aggodalmának adott hangot, ugyanakkor jelezte, hogy a csángó oktatás ügyét jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja.

Az őrségváltás ellenére a tanárok odaadóak és a diákok lelkesek, legalábbis a szavalóverseny a külső szemlélőnek ezt mutatta. Egyes oktatók a rendszer leépüléséről számoltak be, és tanárok tömeges távozásától tartanak, mások úgy látják, jó irányba tartanak a dolgok, és a programot nem fenyegeti semmilyen veszély. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy a csángó gyermekek oktatása kihívásokkal teli, küzdelmes, de szép hivatás.

Csángó versmondók székely mesét hallgatnak, amíg készülnek az oklevelek

Csángó népviseletbe öltözött leányok

Márton Attila bízik abban, hogy ha jól gazdálkodnak, hamarosan két új helyszínen, Szőlőhegyen és Újfaluban is magyar oktatást tudnak indítani, a csángó egyetemisták ösztöndíj programját pedig a középiskolásokra kívánják kiterjeszteni.

A két első helyezett