Új helyen a Cseh Tamás Archívum

A jövő szerdán nyílik a budai Várban, az Úri utcai hajdani Mailáth-palotában a Cseh Tamás Archívum. Az eddig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által gondozott gyűjtemény új otthona a Magyar Nemzeti Levéltár egyik épülete.

A fenntartó minisztérium támogatása tette lehetővé, hogy az archívum méltó helyet kapjon. Tavaly ősszel Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára jelölte ki az alakuló új gyűjtemény működési helyéül a palota első és második emeletének üres épületrészét – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Levéltár szerdán az MTI-t.

A folyamatosan romló állagú szobák műemléki szempontokat figyelembe vevő felújítása után január 22-én, Cseh Tamás 71. születésnapján megújult környezetben várja munkatársait és az ide látogató kutatókat. Az archívumot Halász János nyitja meg. A Cseh Tamás Archívum a jövőben átveszi, őrzi, nyilvántartja, kezeli és feldolgozza a névadó életművéhez kapcsolódó magániratokat és tárgyakat, gondoskodik az állományvédelmi feladatok ellátásáról, elvégzi az iratanyag és a kapcsolódó dokumentumok, életútinterjúk tudományos feldolgozását és közzétételét. A korszerű feltételek lehetővé teszik, hogy az archívum a hagyaték tárgyi emlékeit is gyűjtse, és folytatódjék az OSZK Történeti Interjúk Tárában elkezdett digitalizálási munka –  szerepel a közleményben.

Mint írták, Cseh Tamás és állandó szövegírója, Bereményi Géza munkássága, személyisége szimbolikus vonatkozási pont, hogy az új nemzedékek számára felmutassák a kádári korszak ellentmondásait és következményeit, így az intézmény a későbbiekben egy meghatározó súlyú, interdiszciplináris szakmai műhely lehetőségét is magában hordozza.

Az OSZK 2011-ben jelentette be, hogy a 2009-ben elhunyt Cseh Tamás dalainak keletkezés-történetéhez kapcsolódó tárgyi emlékekből, írásos, képi, film- és hangdokumentumokból álló archívum gyűjtésébe kezdett.
A Cseh Tamás Archívum vezetője Hanák Gábor történész-filmrendező, aki az OSZK Történeti Interjúk Tárának címzetes igazgatójaként eddig is a gyűjtés főszervezője volt Bereményi Géza, valamint Császár Bíró Éva, Cseh Tamás özvegye és mások közreműködésével. „Az alapítvány alapvető célja, hogy megőrizze Cseh Tamás munkásságát, folytassa az OSZK által elkezdett gyűjtést, gyűjtse a hozzá kapcsolódó valamennyi fellelhető dokumentumot, hang- és képanyagot. Ez nagyon fontos feladat, mert ezek szerves részei a korszaknak, a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas éveknek, meg kell mutatni a mai fiataloknak, és ha nem lenne archívum, a darabok tíz-húsz év múlva esetleg eltűnnének” – fogalmazott egy évvel ezelőtt az azóta elhunyt Zumbok Ferenc, a Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos az MTI-nek.

Cseh Tamás születésének 71. évfordulóján, január 22-én este Szevasz Tamás! címmel emlékkoncertet tartanak pályatársai a Kolibri Színházban; fellépnek az előadóművész egykori zenésztársai, az Ad Libitum együttes tagjai, valamint Másik János. A Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész 2009. augusztus 7-én Budapesten hunyt el. 1970 körül kezdett dalokat írni, alkotótársa Bereményi Géza író, filmrendező lett, egy kivételével ő írta valamennyi Cseh Tamás-lemez szövegét: négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Idén szeptembertől bronzszobor őrzi emlékét a Gellért téren.

Cseh Tamás Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt.

1964-ben hozta létre Bakonybélen az úgynevezett „Indiántábort”. Az indián keresztségben a „Füst a szemében” nevet kapta. 1967-1974 között rajzot tanított a budapesti Üllői úti általános iskolában, nyaranta részt vett a gyermekek balatoni táboroztatásában. 1970 óta dolgozott Bereményi Gézával. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja volt (önálló estek: Dal nélkül, Levél nővéremnek). 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tartott önálló dalesteket.

1980-ban megnősült; felesége Császár Bíró Éva, gyermekeik András, Koppány és Borbála. 1982 és 1998 között a Katona József Színház alapító tagja. 1997-ben megjelent Hadiösvény című regénye, amelynek illusztrátora is volt. 1998-2006 között a budapesti Bárka Színház tagja, 2006-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött 2006-ban jelent meg a Csillagokkal táncoló kojot című válogatása indián mesékből.

Ugyanebben az évben diagnosztizálták súlyos betegségét – tüdőrák -, melyből nem sikerült felépülnie. 2009. augusztus 7-én hunyt el.

(Az ajánlókép P. Szathmáry István grafikája,
forrás: mno.hu, wikipedia)