Barion Pixel
Connect with us

Udvarhelyen Sütő új mellszobra

Hírek

Udvarhelyen Sütő új mellszobra

Székelyudvarhelyen leplezték le Sütő András első portrészobrát, Zavaczky Walter alkotását. A Sütő András Baráti Egyesület székelyudvarhelyi tagjai és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) tavaly év végén adománygyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy az udvarhelyi Művelődési Ház szomszédságában egy Sütő András-mellszobrot állíthassanak. Ez az író első szobra Romániában.

A szobor elkészült, avatóünnepsége pedig június 23-án, az író születésének évfordulóját követő vasárnapon volt. Délután kettős könyvbemutatóval vette kezdetét a székelyudvarhelyi Sütő András-szobor avatóünnepsége, majd a Nyáresti medvenézőben című Sütő-mű alapján készített film vetítése után a népes tömeg a Művelődési Ház mellett már álló, ám még lepelbe borított szoborhoz vonult.

A magyar himnusz eléneklése után Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente mondta el köszöntőbeszédét. „Szobrot emeltünk annak az embernek, aki nem csupán szóval, gondolattal, hanem akár élete árán is hajlandó volt védelmezni, oltalmazni jogainkat.

Műveiben bizonyította, számára az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben” – hangsúlyozta az elöljáró. Folytatásként Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész osztotta meg ünnepi gondolatait, mondván: habár az udvarhelyi Sütő András első szobra Erdélyben, de ha az irodalom világában gondolkodunk, akkor mindnyájan tudjuk azt, hogy Sütő András szobra már rég áll Erdélyben és mindenütt, ahol magyarul beszélnek és olvasnak. „Ez a szobor nem fémből, bronzból, gipszből készült, hanem szavakból, gondolatokból és nem utolsó sorban abból a magatartásból épült ki, amelyet Sütő András alakított ki olvasóinak, nézőinek százezreiben” – fejtette ki.

A továbbiakban az íróról és a barátról emlékezett meg Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság marosvásárhelyi elnöke, illetve felszólat Lőrincz György, a szoboravatás egyik megszervezője. Folytatásként Zetelaka község polgármestere, Nagy Attila mondta el ünnepi beszédét, kiemelvén: Sütő András a kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében volt Zetelaka egyetlen díszpolgára.

Az erdélyiek büszkék lehetnek arra, hogy Sütő Andrásnak itt ígért könnyű álmot édesanyja, itt virágzott ki szá­mára a könyvek nyelve, a mesékből örök igazságokat ne­mesítő csodálatos magyar szó – mondta tegnap Szé­kelyudvarhelyen a hét éve elhunyt Kossuth-díjas író első romániai szobrának felavatásán Fekete György, a Magyar Művészeti Aka­démia elnöke. Mint fogalmazott: „Sütő Andrást az egyetemes, az oszthatatlan magyar művészet – a beszéd, a zene, a formák és színek – követének tekintjük a szerzők feletti égi trónus előtt, mert igen nagy szükségünk van arra, hogy a múltbéli érdemekre a Teremtő jelenkori biztatásokkal válaszolhasson.”

Sütő András bronzból készült mellszobra – Zavaczky Walter helyi szob­rászművész alkotása (képünk) – az udvarhelyi Művelődési Ház mellett kapott helyet, Széchenyi István és Tomcsa Sándor emlékműve társaságában. „Sütő Andrásnak vá­lasztott szülő­földje volt a Hargita, a Zetelakához tartozó Si­kaszóban volt a hétvégi háza, Ferenczy Ferenc polgármestersége idején pedig, aki egyébként ezt a szoborállítást is kezdeményezte, Székelyudvarhely díszpolgára lett. Mi úgy tartottuk, hogy hozzánk tartozik” – magyarázta Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Ala­pítvány (EMIA) elnöke. Hozzáfűzte: a Sütő András Baráti Egyesület székelyudvarhelyi tagsága és az EMIA tavaly gyűjtést kezdeményezett, a szoborállítás anya­gi fedezete udvarhelyi és zetelakai adakozók, valamint a Com­munitas Alapítvány támogatásából gyűlt össze.

A mezőségi Pusztakamaráson 1927-ben született Sütő András a szülőföldről, magyarságról és megmaradásról írt lírai vallomással, az 1970-ben megjelent Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénnyel tört be a magyar irodalom élvonalába. A kiállásra, emberi tartásra tanító drámái – a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, az Advent a Hargitán -, illetve az anyanyelv szakrális erejét hirdető Engedjétek hozzám jönni a szavakat című könyve bátorítást jelentettek a Ceausescu-diktatúra nemzeti elnyomásával ellenszegülő erdélyi magyarságnak.

Közéleti szerepvállalásával, az anyanyelvi oktatás melletti kiállásával a román sovinizmus célpontjává vált: az 1990-es marosvásárhelyi pogrom során félholtra verték, fél szemére megvakították. Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók Sütő Andrásról nevezték el a nyelvőrzés díját.

Felavatták Sütő András szobrát Sopronban. Fotók: Magasi Dávid

2011-ben, a Kossuth-díjas erdélyi magyar író halálának ötödik évfordulóján megvalósult a Soproni Kálvin Kör és a Soproni Erdélyi Kör kezdeményezése, és a művész Sopronban kapott szobrot. A szobor közadakozásból valósult meg, sok szervezet és magánszemély segítette a kezdeményezést. Méltó helyszínt kerestek az alkotásnak, a református templom környéke azért tűnt a legmegfelelőbbnek, mert az író maga is ehhez a felekezethez tartozott.

(forrás: mno.hu, szekelyhon.ro, kiaslföld.hu,
erdélyi fotó: Haáz Sándor / MTI)

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Balassi-emlékkardot kapott Zalán Tibor

    By

    A XVI. századi európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve 27. alkalommal adták át Bálint napján a Balassi Bálint-emlékkardot Budapesten, a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd termében. Az emlékkarddal a magyar...

  • Hírek

    Magyar idolok és költők párhuzamos élete

    By

    Mi a közös Geszti Péter, Pásztor Erzsi, Besenyei Péter, Jakupcsek Gabriella, Balázs Klári, Szabó Győző és Miklósa Erika életében? Mindannyiuknál volt egy sorsdöntő pillanat, amikor a vers fontossá vált. Ezt a helyzetet,...

  • Hírek

    Magyar idolok és költők párhuzamos élete …

    By

    Mi a közös Pásztor Erzsi, Besenyei Péter, Jakupcsek Gabriella, Geszti Péter, Balázs Klári, Sváby András és Szabó Győző életében? Mindannyiuknál volt egy sorsdöntő pillanat, amikor a vers fontossá vált. Ezt a helyzetet,...

  • Hírek

    Ismeretlen Kölcsey-verset tett közzé az OSZK

    By

    A költő a szöveget igyekezett olvashatatlanná tenni, de ez nem sikerült. Eddig ismeretlen vers is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus című költemény bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos...

  • Hírek

    Közös évzáró, díjátadó gála

    By

    Közös évzáró díjátadó gálát tartott a hazai színház- és pódiumművészet, valamint a drámapedagógia alapjait gondozó négy országos szakmai szervezet, a Magyar Szín-Játékos Szövetség, a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Versmondók Egyesülete és...

To Top