Korunk egyik élő és előrevezető művészet-akarata a dimenzionizmus. Öntudatlan kezdetei visszanyúlnak a kubizmusba és a futurizmusba. Kifejlesztésén azóta a modern civilizáció csaknem minden kultúrnépe dolgozott.
Manifesztumunkban ennek a nagy, általános és összegező művészetmozgalomnak lényege és elmélete tudatosul.
A dimenzionizmus életrehívói: egyrészt a modern szellem teljesen új tér és idő koncepciója (geometriai, matematikai, fizikai kifejlesztése Bolyaitól Einsteinen át napjainkban is folyik), másrészt korunk technikai adottságai.
A fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön – a régebbi formákat és a kizajlott lényegeket a kevésbé igényes művészek zsákmányául hagyva – az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el!
El kell fogadnunk, hogy a tér és az idő nem különböző kategóriák, egymással szembenálló abszolutumok, mint ezt régebben hitték és természetesnek tartották, hanem a nem-eüklidészi koncepció értelmében összefüggő dimenziók. Ezt a felfogást ösztönösen érezve, vagy tudatosan magunkévá téve: egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai és válaszfalai.
Ez az új ideológia valóságos földrengést, földcsuszamlást idézett elő a művészetek régi rendszerében. Az idetartozó művészeti jelenségeket a “dimenzionizmus” szóval jelöljük. (A művészeteknek ezt a dimenzionista fejlődés-mozgását az “N+1” képlet fejezi ki, mely képlet művészeti vonatkozását a planizmus, a kétdimenziós irodalom elméletében fedeztük fel és általánosítottuk aztán, hogy ezáltal korunk kaotikusnak látszó, rendszertelennek és megmagyarázhatatlannak tűnő művészet-jelenségeit egyetlenegy közös törvényre vezessük vissza a legegyszerűbb módon.)
——————————————————————————–
ÚJ VILÁGÉRZÉSTŐL VEZETVE. A MŰVÉSZETEK EGY ÁLTALÁNOS ERJEDÉSÉN (A Művészetek egymásbahatolása) MOZGÁSBA JÖTTEK ÉS MINDEGYIK EGY ÚJABB DIMENZIÓT SZÍVOTT FEL MAGÁBA, MINDEGYIK ÚJ KIFEJEZÉSFORMÁT TALÁLT A PLUSZ EGY DIMENZIÓ (N+1) IRÁNYÁBAN, utat nyitva az alapvető változás súlyos szellemi következményeinek.
A dimenzionista tendencia kényszerítette, hogy:
I. az Irodalom kilépjen a vonalból és behatoljon a síkba: Kalligrammok, Tipogrammok, Planizmus, Villanyversek.
II. a Festészet kilépjen a síkból és behatoljon a térbe:
Festészet a térben. Többanyagú kompozíciók.
Konstruktivizmus. Térkonstrukciók. Szürrealista tárgyak.
III. a Szobrászat kilépjen a zárt, mozdulatlan formákból (vagyis az eüklidészi térben kialakult formákból), hogy meghódítsa a művészeti kifejezés számára a négydimenziós Minkovszki-féle teret.
Mindenekelőtt az úgynevezett “telt szobrászat” felhasadt és bevezetve önmagába a belső terek elemeit, majd a mozgást, így fejlődik:
Üreges szobrászat. Nyitott szobrászat. Mozgó szobrászat. Mozgás szobrászat.
IV. S ezután fog kialakulni még egy teljesen új művészet: a Kozmikus Művészet (A Szobrászat Vaporizálása). A négydimenziós, eddig abszolút művészet üres térnek a művészet által való meghódítása. E művészet alapja az anyag nem szilárd, hanem gáznemű állapotban. Az ember ahelyett, hogy kívülről nézné a műtárgyat, maga lesz központja és alanya a műalkotásnak, mely az emberre, mint öt érzékszervu alanyra összpontosított érzékszervi hatásokból áll egy zárt és teljesen uralt kozmikus térben.
Íme legrövidebben összefoglalva a dimenzionizmus lényege. Deduktív a múlt felé. Induktív a jövő felé. Élő a jelenben.
——————————————————————————–
A Manifesztumot 1936-ban Párizsban a következők írták alá:
HANS ARP; FRANCIS PICABIA; KANDINSKY; ROBERT DELUNAY; MARCEL DUCHAMP; PRAMPOLINI; CÉSAR DOMELA; CAMILLE BRYEN; SONIA DELUNAY-TERK; SOPHIE TAUBER-ARP; ERVAND KOTCHAR; PIERRE ALBERT-BIROT; FREDERICK KANN; PRINNER; MARIO NISSIM; NINA NEGRI; SIRI RATHSMAN; CHARLES SIRATÓ
Az első mozgalmi kiadványon a következő külföldi csatlakozások szerepeltek:
BEN NICHOLSON; ALEXANDER CALDER; VINCENT HUIDOBRO; KAKABADZE; KOBRO; JOAN MIRÓ; MOHOLY NAGY LÁSZLÓ; ANTONIO PEDRO.
Charles Tamkó Sirató
1973. II. 7.
(Forrás: 1973-as szignált kézirat / Charles Tamkó Sirató)
[Tamkó Sirató Károly]
