Connect with us

A regényíró Kosztolányi

Kevés író van a magyar irodalomban, aki költőként és regényíróként is egyaránt remekműveket alkotott. Kosztolányiról mégis egyszerre jutnak eszünkbe A szegény kisgyermek panaszai-nak versei vagy az Édes Anna.
Kosztolányi a húszas években fordul a regény felé, de a szellemi előkészületek sokkal korábbra nyúlnak vissza. 1904-ben a bécsi egyetemre iratkozott be- előtte két évet elvégzett a budapesti bölcsészkar magyar-német szakán- itt hallott először Freud mélylélektanáról, és ez később döntően befolyásolta munkásságát. Érdeklődését már a húszas évek elején a tettek rejtett indítékai kötötték le. Mind a négy regényében – Néro, a véres költő 1922, Pacsirta 1924, Aranysárkány 1925, Édes Anna 1926 – lélektani problémák állnak a középpontban.
A Néro-regényben a hatalom és kontárság történetét mondja el az író, egy gyerekes, puhány, kielégítetlen zsarnok lezüllését, amelyhez környezete a maga félelmeivel hozzájárul. A zsarnok lélektanát mutatja be, amely közömbös az értékekkel szemben. A regényt több világnyelvre lefordították, de a legfontosabb talán az 1924-es német változat, melyhez Thomas Mann írt előszó-levelet:

“Ön nyugodt-hagyományos formában szabad és szilaj, valahogyan nem sejtett könyvet írt. Kétségtelenül alaposan áttanulmányozta, korszerű köntösbe öltöztette az emberi tulajdonságokat, s e köntös egy pillanatra sem hat jelmezszerűen, színpadiasan vagy régészetien, mert az Ön hősei könnyen és természetesen viselik, e történelmi nevek mögé bújtatott emberi tulajdonságok bensőséges volta a tudat legmélyéből fakad.”
(Thomas Mann Kosztolányinak)

Az Aranysárkány és a Pacsirta egy elképzelt magyar kisvárosban, Sárszegen játszódik – a szülőváros, Szabadka adhatta a mintát- ahogy a neve is mutatja reménytelenül unalmas, álmos provinciális kisváros ez. Az Aranysárkány ötletét egy szabadkai érettségi találkozó adja, hiszen iskola regény ez, legalábbis helyszínét, szereplőit tekintve. Mert persze több annál, az ember megalázásáról szól, a magányról, a kilátástalanságról. A regény főhőse, Novák Antal ( akinek alakja mögött ott sejthető Kosztolányi Árpád, a tanár apa figurája is) ifjú korában ” formálni akarta az életet”, később ellenben rá kellett döbbennie, hogy az élet ” végtelen és esztelen”. A tanárt megalázza egy bukott diákja, lánya megszökik egy másik tanítványával, és Novák Antal nem lát más kiutat mint az öngyilkosságot.

“Az események mélyén az író szerint az örök emberi tragédia fogalmazódik meg – állítja Rónay László Kosztolányi értő kutatója – mindnyájan magányosak vagyunk, és semmit sem tehetünk a lét vak mechanizmusával szemben.”

A másik Sárszeg-regényben, a Pacsirtában a külső történet már egészen visszafogott. Az idős Vajkay házaspár egy szem, kissé csúnyácska lánya elutazik egy hétre a rokonokhoz. A szülőknek hiányzik, neki is a szülei, írja is szorgalmasan a leveleket, aztán hazatér. Ennyi a regény külső története. De a soványka elbeszélés mögött mély, lélektani konfliktusok húzódnak meg.
Fel lehet-e építeni egy életet hazugságra, lehet-e úgy élni, hogy magunknak sem valljuk be az érzéseinket, ezeket a kérdéseket teszi fel Kosztolányi. Mert a szülők, akik maguk is úgy tudják imádják lányukat, nem tudnak nélküle élni, minden úgy van jól, ahogy azt Pacsirta tenni szokta, ez alatt a rövid idő alatt, amíg lányuk távol van újra belekóstolnak a kisvárosi élet ízibe. Vendéglőbe, színházba mennek, először vonakodva, rossz lelkiismerettel, de hamar belemelegednek a társasélet örömeibe. De csúnya lányuk árnya távollétében is rájuk nehezedik. És az apa egy borgőzös éjszaka után, félrészegen kimondja azt, amire eddig gondolni sem mertek: nem szeretik a lányukat, mert csúnya “…igen, igen. Csúnya, nagyon csúnya.” Aztán persze feleségével elsimítják ezt a szörnyű kitörést, Pacsirta hazaérkezik, helyreáll az élet régi rendje, s vele a feneketlen reménytelenség.
Az utolsó regény, az Édes Anna keletkezésének történetét pontosan ismerjük Kosztolányi feleségének könyvéből. Ezek szerint a könyv alapötlete Kosztolányinétól származik ” Egyszer elábrándoztam azon, hogy milyen jó volna egy olyan cselédlányra szert tenni, aki sohase megy el vasárnap délután, s aki, mint valami gép, egyéni életének és kívánalmainak legkisebb jele nélkül, mindig mindent tökéletesen elvégez. Ám egyszerre hirtelenül felvillant bennem az a gondolat, hogy egy ilyen lányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami rémült cselekedetre képes.- Te egy novellatéma jutott az eszembe- szóltam. Egy tökéletes cselédlány, aki végül is meggyilkolja a gazdáit. – Nagyszerű – mondta rá Dide azon nyomban. – Nagyszerű novellatéma. Mindjárt fel is jegyzem.”
Aztán a téma dagadt-dagadt, és túlnőtte egy novella kereteit. Így született meg az Édes Anna című regény, amelynek története valóban erre az alapötletre épül. A regény a Tanácsköztársaság bukása után játszódik, és az úr szolga viszonya áll a középpontban, amelyről azt állítja a regény, hogy mindkét fél számára embertelenítő. Minél tökéletesebb a cseléd, annál kegyetlenebb a gazda. A feszültség csakis torz formában szüntethető meg: Annában felszínre tör a tudatalatti, s a belső kényszer hatására meggyilkolja Vizy Kornélt meg a feleségét. Tettének oka társadalmi is, lélektani is, sőt részben kifürkészhetetlen, hiszen Kosztolányi szerint semmit sem lehet egy okkal magyarázni.
Valamennyi regény személyiség-felfogásában ott munkál Freudnak a tudat és az ösztön világát állandó harcban látó lélektana.

(forrás: Sík Eszter, Sulinet)

 

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top