Connect with us

Válogatott irodalomjegyzék

Ignotus: A fekete zongora. Nyugat, 1908. (Kötetben:) Kísérletek. Budapest 1910. Ignotus hírhedtté vált írása Ady „érthetetlen” zsenialitásáról.

Hatvany Lajos: Egy olvasmány és egy megtérés története. Huszadik Század, 1908. Ady a kortársak közt. 1919. (Kötetben:) Ady. I-II. Budapest 1959. E kétkötetes gyűjtemény tartalmazza Hatvany valamennyi Adyról szóló írását és a felbecsülhetetlen értékű levelezését a költővel. Nélkülözhetetlen forrásmű.

Lukács György: Új magyar költők (A Holnap). Huszadik Század, 1908. Új magyar líra. Huszadik Század, 1909. (Kötetben:) Ifjúkori művek (1902-1918). Budapest 1977. Ady mint „a forradalom nélküli magyar forradalmárok poétája”: a fiatal Lukács minden alapot nélkülöző, vallásos attitűdként értelmezi Ady lázadását.

Tóth Árpád: Ady Endrének. Nyugat, 1909. (Kötetben:) Összes versei, versfordításai és novellái. Budapest 1962. Hódoló óda Adyhoz. Karinthy megírta kegyetlen paródiáját, amiből kisüt a szerző feneketlen alázata. De ha az eredetit olvassuk, az is paródiaként hat.

Móricz Zsigmond: Én, mámor-fejedelmem. Nyugat, 1909. Ady Endre. Ady-múzeum, 1924. A költő harca a láthatatlan sárkánnyal. Nyugat, 1930. Ady. Nyugat, 1930. (Kötetben:) Tanulmányok I. Budapest 1978. Csupán néhány cím a tucatnyi írásból, amit Móricz Adynak, illetve Ady emlékének szentelt. Közülük az első az elragadtatás megvallása: a Vér és arany kötet a megvilágosodás erejével hatott Móriczra. A költő harca a láthatatlan sárkánnyal azokkal szemben veszi föl a kesztyűt, akik lekicsinylik Ady politikai jelentőségét – Móricznak ez a legnagyobb szabású írása Adyról.

Horváth János: Ady s a legújabb magyar lyra. Budapest 1910. Ady szimbolizmusának első tudományos igényű értelmezése, a XIX. századi magyar irodalom felől értékelve, konzervatív nézőpontból.

Karinthy Frigyes: Hady Endre. Ady-paródiák. 1908-1911. (Kötetben:) Így írtok ti. Budapest 1911. A legismertebb „Ady-versek” közé tartoznak. Elterjedt nézet, hogy Karinthy a Nyugat költőit szeretetteljesen ironizálta, szemben (például) Szabolcska Mihállyal. A kortárs olvasók nem vettek észre efféle különbséget.

Jászi Oszkár: Egy verseskönyvről. Világ, 1914. (Kötetben:) J. O. publicisztikája. Budapest 1982. A Ki látott engem? című Ady-kötet megjelenése alkalmából írt vezércikk, amely mai napig érvényesen jelölte ki Ady politikai jelentőségét.

Szabó Dezső: A romantikus Ady. Nyugat, 1911. A forradalmas Ady. Budapest 1919. (Kötetben:) Ady. Budapest 1982. Szabó Dezső két korai esszéje Adyról, pontosabban Ady szellemtörténeti pozíciójáról. Mindkét írás alapgondolata a kollektív romantikus” Ady szembeállítása az „anarchikus romantikus” Baudelaire-rel és Verlaine-nel. Szabó Dezső az Elsodort falu című regényében (1919) újraértelmezte Adyt, s ezzel lett ihletője a népi írók Ady-képének.

Babits Mihály: Tanulmány Adyról. Nyugat, 1920. Megjegyzések Földessy Ady-könyvére. Nyugat, 1921. A kettészakadt irodalom. Válasz Berzeviczy Albertnak. Nyugat, 1927. (Kötetben:) Esszék, tanulmányok. Budapest 1978. Babits az első két írásában Földessy Gyulával vitázva bontja ki saját felfogását Adyról, a harmadikban a hivatalosságot képviselő Berzeviczy Alberttel szemben veszi védelmébe Ady hazafiságát.

Szekfű Gyula: Három nemzedék. Budapest 1920. A negyedik könyv utolsó fejezete – mint azt a címe is jelzi (Két magyar sors a hanyatló korban) – nem kevesebbet állít, mint hogy Ady Endre és Tisza István gróf sorsa együtt példázza a magyar faj tragikumba torkolló fejlődéstörténetét.

Révész Béla: Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Gyoma 1922. Révész Béla első könyve Adyról, pontosabban Ady életéről, amiről valóban sok ismerete volt, igen közeli barátja lévén a költőnek. Későbbi könyvei kevésbé megbízhatóak.

Ady-múzeum. Szerk. Dóczy Jenő és Földessy Gyula. Budapest 1924-1925. Igen hasznos gyűjtemény; A Holnap körüli vitáról, Ady fogadtatásáról és sok más kérdésről közöl fontos adatokat.

Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái. (1925) Budapest 1947. Hangulatos életképek a századelő magyar művészeinek bohém életviteléről.

Makkai Sándor: Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete. Kolozsvár 1927. Kultikus beállítottságú könyv, amely Ady protestáns elismertetését célozza.
Ifjú szívekben élek. A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett. Budapest 1928. Az alcím pontosan kifejezi a kis gyűjteményes kötet szerkesztőjének és szerzőinek szándékát; a két háború közötti Ady-kultusz jellegzetes dokumentuma.

Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről. A Toll, 1929. (Kötetben:) Egy ég alatt. Budapest 1977. Kosztolányi az Ady-kultusz ellen emelte fel a szavát, méltán. Írása nem igazságtalanabb, mint amit Ady írt róla. Ady messianizmusának elutasítása a maga antimessianisztikus nézőpontjából tökéletesen helytálló, mint ahogy Ady modorosságainak (az életmű sikerült részét nem érintő) bírálata is. Tanulságosak a Kosztolányi véleményéhez kapcsolódó, többnyire vele szemben állást foglaló vitairatok is. Az „Ady-revízió” néven elérdemesült vita jellemző fejezete a magyar irodalmi kultusz történetének.

Bölöni György: Az igazi Ady. Paris 1934. Bölöni baloldali nézőpontból próbálta visszaperelni Adyt a háború utáni úri „kisajátítóitól”. Ady közeli barátjaként, párizsi életének társaként sok fontos adatot közöl; könyve alapvető adalék a költő életrajzához.

Schöpflin Aladár: Ady Endre. Budapest 1934. Ady Endre életének és pályájának első monografikus igényű feldolgozása. Schöpflin, aki a Nyugat egyik vezető kritikusa volt, igen tárgyilagosan, ugyanakkor a közös ügy meggyőződéses híveként láttatja Adyt.

Szerb Antal: Ady Endre. (Kötetben:) Magyar irodalomtörténet. Kolozsvár 1934. Először vállalkozott az életmű változásainak megrajzolására, s úttörő módon jelölte ki Ady mentalitásának, tájékozódásának legfőbb jellemzőit. Ma is nélkülözhetetlen alapmű.

Németh László: Az Ady-pör. Társadalomtudomány, 1927. (Kötetben:) Készülődés. Budapest 1941. Ady Endre. Tanú, 1934. (Kötetben:) A minőség forradalma. Budapest 1943. Magyar ritmus. 1939. (Kötetben:) Az én katedrám. Budapest 1969. Kisebbségben. Budapest 1939. Távolról sem soroltuk fel az összes Németh László-írást Adyról. Németh László – előbb Szabó Dezsőt követve, majd elszakadva tőle – Adyt nemcsak a modern magyar irodalom, hanem a modern magyar kultúra középponti alakjának tette meg. Miközben Németh az Ady körül kialakult kultuszt a tényleges szembenézés megkerülésének tekintette, maga is kultikusan közelített Adyhoz.

Hegedűs Loránt: Ady és Tisza. Budapest 1940. Kísérlet Szekfű Gyula ötletének filológiai alátámasztására. Hegedűs maga is „két meggyőződésű” ember volt: Ady-rajongó és Tisza István-hívő.

Halász Előd: Nietzsche és Ady. Budapest 1942. Az Ady-irodalomban páratlan komparatisztikai mű, szellemtörténeti nézőponttal. A párhuzamok tükrében megemelődik Ady gondolkodói teljesítménye.

Féja Géza: Ady Endre. (Kötetben:) Nagy vállalkozások kora. A magyar irodalom története 1867-tol napjainkig. Budapest 1943. Szerb Antal magyar irodalomtörténetének ellenpárja, a népi írók mozgalmának nézőpontjából. Féja nem tagadja el Ady megtévedéseit sem, ugyanakkor nem hagy kétséget afelől, hogy olyan „költő-óriás, a magyarság lényének és létének olyan összefoglalása, aminő ezer esztendőben egyszer érkezik”. A századelő irodalmát Ady-rokonokra és Ady ellenzékére osztja.

Keresztury Dezső: Ady. Halálának 25-ik évfordulójára. Magyar Csillag, 1944. (Kötetben:) Örökség. Magyar író-arcképek. Budapest 1970. A népi írók Ady-képét viszi tovább, de megtisztítva a kultikus elemektől. Egyike a fölöttébb ritka kiegyensúlyozott Ady-portréknak.

Révai József: Ady. Budapest 1945. Ady értékelése kommunista nézőpontból. Révai ifjú korában Ady-rajongó volt; tárgyismerete ideologikus elfogultsága ellenére is érvényesül.

Földessy Gyula: Ady minden titkai. Budapest, 1949. Az Ady-versek „poéta-adminisztrátorá”-nak legfontosabb könyve Ady életművéről. Nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy valamennyi kötetet, ciklust és verset értelmezze. Megkerülhetetlen mű, még akkor is, ha a szerző szellemi horizontja meglehetősen szűkös, s nemritkán melléfog a szimbólumok felfejtésében.

Emlékezések Ady Endréről 1-5. kötet. Szerk. Kovalovszky Miklós. Budapest 1961-1993. Nagyszerű kalauz – nemcsak Adyhoz, hanem a magyar századelőhöz is.

Ifjú szívekben élek? (Vallomások Adyról). Budapest 1969. Lukács Györgytől Hajas Tiborig jelentős személyek mondják el véleményüket Ady időszerűségéről, illetve időszerűtlenségéről. Különösen fontosnak tűnik Keresztury Dezső és Pilinszky János írása.

Vezér Ezsébet: Ady Endre élete és pályája. Budapest 1969. Az 1945 után írt Ady-monográfiák közül mindmáig a legmegbízhatóbb. De számításba kell venni, hogy ami Schöpflin Aladár számára magától értetődő volt – így pl. Ady baloldali radikalizmusa -, ekkor újra felfedezendő tettnek számított.

Schweitzer Pál: Ember az embertelenségben. Budapest 1969. Ady háború alatti korszakának fölöttébb alapos taglalása és méltatása.

Fülep Lajos: Ady éjszakái és éjszakája. 1969. (Kötetben:) Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Budapest 1976. Fülep írt az egyik első méltatást az Új versekről, s így hamar személyes ismeretségbe került a költővel. Kései emlékezése sok fontos észrevétellel járul hozzá Ady mentalitásának megismeréséhez.

Király István: Ady Endre I-II. Budapest 1970. Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben I-II. Budapest 1982. Ady kommunista szempontú kultuszának gigantikus torzója. Ady életművét Király négy szakaszra osztotta: 1905-1908: az érzelmi forradalmiság időszaka; 1908-1912: a kétmeggyőződésű forradalmiság ideje; 1912-1914: a plebejus-népi forradalmiság periódusa; 1914-1919: a valóság forradalmára. A harmadik korszak elemzésével adós maradt. Könyveiben a feltűnő ideologikus elfogultság ellenére is találhatók érzékeny elemzések – pl. Az eltévedt lovasról vagy a kuruc versekről.

Pór Péter: A szimbolista fordulat Ady költészetében. Valóság, 1974. A téma egyik legfigyelemreméltóbb feldolgozása.
„Akarom: tisztán lássatok”. Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Budapest 1980. Sok fontos tanulmány található ebben a kötetben, amely jól reprezentálja a hetvenes évek Ady-kutatásának érdeklődését és válasz-kísérleteit.

„A Tisza-parton”. Ritmikai kérdések egy Ady-vers kapcsán. Budapest 1981. Annak a tudományos tanácskozásnak az anyaga, ahol Adynak a címben megadott versét elemezték a verstan honi szakértői. Az értelmezések változatossága egyfelől igen érdekesnek, másfelől a hírénél kevésbé egzaktnak mutatják e diszciplínát.

Szilágyi Péter: Ady verselése. Budapest 1990. Ady verstani sajátosságainak és újításainak monografikus igényű áttekintése.

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top