A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Baleset / The accident
Emberek állnak épp körbe téged,
s néznek, ahogy ott fekszel az úton.
Kínodban alig van ki veled érez,
borítsa bár arcodat véred vastagon.
Szörnyülködnek: Jaj mi lesz, ha meghal ?,
de arra, hogy segitsen egy lesz tán ki gondol.
Hálás sóhajod hozzá száll s elhal.
Csak nyöszörgés száll fel torkodból.
Azt hitted eddig, hogy számit másoknak,
ha valaki elesik, vérzik vagy hörög,
de keserű izzel szádban látod ma:
mostoha sorsod az arcodba röhög.
The accident
People surround looking at you just now
while you are laying on the paving in dark.
In the pain you hardly can find who feels for you
even your face would have covered by your blood.
They say horrified: Ah, what will become of him!
To help, perhaps one will think about.
Your grateful sigh flies to that then dies away.
Only a whimpering is coming out from your throat.
You believed one should count for others
falling down, bleeding or rattling in any case.
Now you see having bitter taste in your mouth
your harsh destiny is laughing you in the face.
