Connect with us

Máraira emlékeztek

Hírek

Máraira emlékeztek

A 114 éve született Márai Sándor íróra emlékezett a Budavári Önkormányzat az író egykori házánál, a Mikó és Logodi utca sarkánál. Márai 1900-ban, április 11-én látta meg a napvilágot, és idén 25 éve, hogy meghalt.

“Isten arra választotta ki a költőket, hogy összefoglalják a bennünk terjengő káoszt, hiszen “az igazi verssorok mindig olyan világot fognak össze, amit nem lehet elmondani, ami olyan szövevényes, olyan bonyolult és összefoghatatlan, hogy verssé kell oldani” – fogalmazott Pozsgai Zsolt író, rendező a költő emléktáblájánál, a Mikó utca és a Logodi utca sarkán tartott megemlékezésen. Pozsgai Zsolt szerint Márai költő volt, hiába írta sokszor prózában a műveit. “Márai Sándor, akinek egykori házánál és szobránál állunk, soha nem volt megelégedve saját sorsával, a magyar sorssal, átkozott, sírt, gyötrődött. Mondjuk neki most azt, amit Lola, a halálig hű feleség mondhatna: Sándor, nyugodj meg! Olvassák a verseidet, kívülről fújják a műveidet, és könyveid ott vannak a polcokon, otthonokban, könyvtárakban, a világhálón” – fogalmazott az író.

Szabó Sipos Barnabás színművész “A gyertyák csonkig égnek” című műből adott elő részletet, majd az emlékezők elhelyezték koszorúikat az emléktábla, illetve az író szobra előtt. A program a Tabán Moziban folytatódott, ahol levetítették az In memoriam Márai című filmet.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük, és kevesen tudják, hogy épp ezen az áprilisi napon született Márai Sándor is. Mindketten a huszadik századi magyar irodalom emblematikus szerzői: József Attila a költészet, Márai Sándor a próza területén alkotott maradandót.

Huszonöt éve, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, a múlt századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.

Márai Sándor felvidéki szászok (cipszerek) leszármazottjaként 1900. április 11-én született egy kassai polgárcsaládban, Grosschmid Sándor néven. Egyik öccse a filmrendező Radványi Géza volt. A gimnáziumot Kassán és Eperjesen végezte. Tizenhat évesen jelent meg első írása a Pesti Hírlapban, két évvel később már a Budapesti Napló szerkesztője volt. 1919-ben aktív szerepet vállalt a Tanácsköztársaság idején, ezért a proletárdiktatúra bukása után Németországba ment. Lipcsében, majd Berlinben folytatott egyetemi tanulmányokat, közben cikkei jelentek meg a legrangosabb magyar és német lapokban. 1923-ban megnősült és Párizsba költözött, ahonnan 1928-ban tért haza.

Első regénye, A mészáros 1924-ben jelent meg Bécsben. 1925-től az akkor induló Újság című napilap rendszeres tudósítója lett, írásaival a polgári liberális szellem hatásos szószólója volt. 1933-ban lapja Berlinbe küldte, ahol nyomon követte Hitler hatalomátvételét, hitelesen és bátran számolt be a fasizmus valóságáról. 1934-ben jelent meg önéletrajzi ihletésű művének, az európai polgárság sorsát nyomon követő az Egy polgár vallomásainak első kötete, amellyel egyszeriben a magyar próza élvonalába került. 1935-ben a második kötet is megjelent, de egy ellene indított per miatt át kellett dolgoznia művét, amely az eredeti szöveggel csak 2013 novemberében kerülhetett újra az olvasók elé (erről bővebben itt).

1936-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett, a lap hasábjain Vasárnapi krónika címmel megjelenő írásai nagy népszerűségnek örvendtek. 1940-es Szindbád hazamegy című regényével egyik mestere, Krúdy emléke előtt tisztelgett. 1942-ben jelent meg egyik legnépszerűbb regénye, A gyertyák csonkig égnek, amelyből színpadi és filmváltozat is készült. Márait 1942-ben az MTA levelező, majd 1945-ben rendes tagjává választották. 1943-ban kezdte írni élete végéig folytatott Naplóját, mindennapjainak krónikáját, amelyben folyamatosan reflektált a szellemi élet történéseire is.

A második világháború után, 1948-ban a fenyegető diktatúra miatt családjával elhagyta az országot, előbb Olaszországban, majd 1952-ben New Yorkban telepedett le, az amerikai állampolgárságot 1957-ben kapta meg. Az 1956-os forradalom hírére Münchenbe ment, az itthoni eseményeket a Szabad Európa rádióban kommentálta, 1968-ig a rádió levelezője volt Candidus álnéven.

1967-től az olaszországi Salernóban élt, 1980-ban költözött vissza a tengerentúlra, a kaliforniai San Diegóba. A nyugati magyarság irodalmi csoportosulásaiban nem vett részt, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Személyes életének tragédiái beárnyékolták életét: elveszítette testvéreit, 1986-ban a feleségét, majd 1987-ben nevelt fiukat is. 1989. január 15-én írta utolsó naplóbejegyzését: “Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Február 21-én San Diegóban öngyilkos lett. Az emigrációval elveszített akadémiai tagságát halála után állították vissza, és 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.

Márai Kassától a Csendes-óceánig jutott, de a magyar nyelv maradt hazája, minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, és színművei, hangjátékai is sikert arattak. Márai kikötötte, hogy művei nem jelenhetnek meg szülőhazájában, amíg az orosz hadsereg az országban állomásozik. Könyvei itthon mégis jelen voltak, hatottak a hivatalos cenzúrát megkerülve bejutott kanadai és müncheni kiadások révén. A rendszerváltozás óta írásait folyamatosan adják ki, 1995 óta nevét irodalmi díj viseli. Szobra áll Kassán és Budapesten, 2011-ben elkészült a Márai Sándor Emlékkörút, amelyen az érdeklődők az íróhoz és családjához köthető helyszíneket járhatják végig e két városban. 2013-ban jelent meg Márai eddig ismeretlen munkája, az Egy polgár vallomásai harmadik részének tekinthető Hallgatni akartam című esszéregénye.

máraiitália.jpg

Itthon a Helikon folyamatosan adja ki az életmű legfontosabb darabjait: februárban jelent meg az író olaszországi benyomásait rögzítő Itáliai életérzés, de idén még számítani lehet három másik Márai-kötetre is (A gyertyák csonkig égnek, Béke Ithakában, San Gennaro vére).

Márai Sándor élete és életműve megismerhető a vers.hu oldalán, az Évfordulós költők menüpont alatt, ide kattintva:

ÉVFORDULÓS KÖLTŐK – MÁRAI SÁNDOR

(forrás: könvyesblog, vers.hu)

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Alacsonyan szállnak a stukkerek

    By

    Nagy csinnadrattával indul a Bujtor Filmfesztivál. Bujtor Balázs rendőr Zsiguliján gurul majd be a vörös szőnyeg elé Kardos doktor, vagyis Kern András augusztus 18-án csütörtökön, a Bujtor István Filmfesztiválon.

  • Hírek

    162 éve született a sikerszerző Gárdonyi

    By

    1860. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el a rejtőzködő, sikerszerző Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, „kivonuló” alkotóinak, magát „kövek alatt nőtt...

  • Hírek

    Montágh Imre tragikus végű élete

    By

    Kisgyerekként lágerbe terelték volna, de a szüleivel megszöktek a halálvonatról. Aztán mikor végre mindenki megismerhette a helyes beszéd Paganinijét, egy tragikus baleset elvette tőlünk azt az embert, akinek még tízezreket kellett volna...

  • Egyéb kategória

    Versmondóból kulturális vezető

    By

    A kultúráért dolgozik tovább, ám helyettes államtitkári pozícióban Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke.

  • Hírek

    104 film a Bujtor István Filmfesztiválon

    By

    Augusztus 18-tól ellepik a filmesek Balatonszemest. 147 nevezett alkotás közül 104 film került be a XIII. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába, s ezek közül 80 filmet meg is nézhet a közönség augusztus 18....

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top