Barion Pixel
Connect with us

Ismeretlen Kölcsey-verset tett közzé az OSZK

Hírek

Ismeretlen Kölcsey-verset tett közzé az OSZK

A költő a szöveget igyekezett olvashatatlanná tenni, de ez nem sikerült. Eddig ismeretlen vers is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus című költemény bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).

Az OSZK csütörtöki közleménye szerint az évfordulóhoz kapcsolódva online felületén szabadon hozzáférhetővé tette Kölcsey autográf verskéziratait, valamint az általa és hozzá írott leveleket. Az anyagban eddig nem ismert vers is szerepel, amelyet Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője azonosított.

Mint felidézték, a család tulajdonában megőrződött Hymnust 1944-ben helyezte letétbe a nemzeti könyvtárnál a költő oldalági leszármazottja, László Magda. A második világháborút követően a könyvtár a hagyaték megszerzésére törekedett, így került két jelentős kézirategység az OSZK birtokába: a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg, majd 22 lapnyi verskézirat. Kölcsey önálló lapokon, jellemzően bifóliókon rögzítette verseit, ennek ellenére a kéziratcsomagok rendjét a szakemberek meg tudták állapítani, így a könyvtár az eredeti sorrendben őrzi őket.

A két autográf kéziratcsomag a legautentikusabb része a Kölcsey-verskorpusznak, egyben a legnagyobb fennmaradt szövegegység, a költő verseinek modern kiadásait elkészítő irodalomtörténészek alapvetően erre támaszkodhattak. A csaknem százhatvan ismert Kölcsey-versből a nemzeti bibliotéka száztizenöt kéziratot őriz, amelyeket az OSZK munkatársai digitalizáltak. Ez a digitalizált Kölcsey-fond immár mindenki által szabadon elérhető és letölthető a https://copia.oszk.hu oldalon.

Ezzel a publikálással nyitja meg a könyvtár a Copia oldal egy újabb gyűjteményét Művek címmel, amelyben a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött klasszikus szerzők autográf műveit, kitüntetetten a verseket, majd a tanulmányokat, az esszéket és a beszédeket adja közre.

Kölcsey Ferenc születésének évfordulója - Jó reggelt!

„A közvetlenül hozzáférhetővé tett szövegek a Kölcsey-oeuvre kiemelkedő darabjai, így a Hymnus mellett olyan kiemelkedő történeti versek, mint a Zrínyi éneke (Zrínyi dala), Zrínyi második éneke, Fejedelmünk, hajh… (Rákóczi, hajh…), emellett a család eredetére és történetére reflektáló szubjektív-történeti vers, a Kölcsey. Emellett hozzáférhetővé váltak a személyes, szubjektív versek (Hév naptól…, Csolnakon), illetve a nagyközönség körében szinte teljesen ismeretlen, meglepő darabok, például az Ifj. B. Vécsey Miklós Szathmármegye főispáni helytartójának beiktatására című epigramma latinul, vagy Kölcsey fordításai magyarról németre (Szemere Pál versei: Himfy, A boldog pár)” – olvasható a közleményben.

Az anyagban az irodalomtörténet előtt egy eddig ismeretlen Kölcsey-versszöveg is megtalálható.

Földesi Ferenc filológus, a Kézirattár vezetője a kéziratok vizsgálata és ellenőrzése során felfedezett egy Kölcseytől származó autográf szöveget, amelyet a költő igyekezett átírással olvashatatlanná tenni.

Első olvasatra úgy tűnik, a verskezdemény Kölcsey Dobozi című versének tematikus, motivikus gyökere, Berényi címmel.

Tovább dolgoznak a vers szövegének teljes kibontásán és az életműben való elhelyezésén.

A Copia a verseken felül a könyvtár kézirattárában őrzött Kölcsey-leveleket is megosztja az érdeklődőkkel. A huszonkét fennmaradt küldemény olyan történelmi nagyságok számára íródott többek között, mint Eötvös József, Szemere Pál, Szalay László, Heckenast Gusztáv vagy Kossuth Lajos.

 

Az OSZK digitális szolgáltatása a nemzeti kultúra pótolhatatlan kincseinek megőrzését is szolgálja. A régi kéziratok nem elhanyagolható hányadát a házilag készült tinták összetétele miatt a tintamarás veszélye fenyegeti. A vasgallusz tartalmú, erősen savas és fémionokat is tartalmazó tinták reakcióba lépnek a cellulózzal, és a savasság mértéke, valamint egyéb körülmények arányában elindul egy marási folyamat, amelynek akár a kézzel írt szöveg megsemmisülése is lehet a végeredménye.

Ennek a veszélynek leglátványosabb manifesztálódása éppen Kölcseynél és éppen a nemzeti himnusz kéziratán látható. Valamikor a 19. században olyan tinta – és olyan töménységben – ömlött a második lapra, amely néhány évtized alatt teljesen megsemmisítette a papír érintett részét.

Az OSZK digitális tartalomszolgáltatása, a Copia-oldal segítségével minden érdeklődő kiváló felbontásban férhet hozzá a kéziratokhoz, anélkül, hogy ezeket a raktárak mélyéről elő kellene venni.

Forrás: MTI

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

To Top