Barion Pixel
Connect with us

Elhunyt a költő, Rába György

Hírek

Elhunyt a költő, Rába György

2011. január 29-én, hajnalra virradóra, nyolcvanhét éves korában elhunyt Rába György költő, műfordító, irodalomtörténész, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.

1924. június 13-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1948-ban magyar-francia szakos diplomát szerzett. 1949 és 1957 között középiskolai tanárként tevékenykedett Budapesten. 1957-től 1961-ig az MTA Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia előadója, 1961 és 1982 között ugyanott a XX. századi magyar irodalmi osztály munkatársa, később főmunkatársa volt. 1970-ben lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány doktora tudományos fokozatot.

Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar P. E. N. Clubnak, a Modern Filológiai Társaságnak (1983 és 1987 között alelnöke).
Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító műhelyként emlékszik vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. 1946-ban az Újhold című folyóirat egyik alapítója és társszerkesztője volt. A folyóirat megszűnése (1948) után költőként hosszú ideig hallgatást fogadott. Korai verseskötetei (Az Úr vadászata, 1943; Búvár, 1947) után csak 1961-ben jelentkezett a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel; ezt újabb hosszú szünet után 1969-ben a Férfihangra követte.
Alkotókedve a nyolcvanas, és még inkább a kilencvenes években újraéledt, a legutóbbi két évtizedben kétévenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei.

Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepe óta elbeszéléseket is írt.
1982-ben Próbaidő – Új és válogatott versek című kötetében így összegezte ars poeticáját, „vallomását a költészetről”: „…a líra azzal érdemli meg nevét, hogy indulatot közvetít: ezért egyszeri és drámai megnyilatkozás is. – A költészet mindig a személyes és az egyetemes kölcsönhatásából születik meg.”

Munkásságát 2008-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Legrangosabb kitüntetései mellett, mint amilyen a Széchenyi- és József Attila-díj, elnyerte az Istituto Italiano di Budapest aranyérmét, a Mikes Kelemen Kör díját, megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, kitüntették Bölöni-díjjal, Füst Milán-jutalomban részesült, elnyerte a Francia Akadémiai Pálmák lovagi fokozatát, kapott Kosztolányi-díjat, Illyés Gyula-díjat, Pro Literatura-díjat, Déry Tibor-jutalomban és Eötvös Koszorú kitüntetésben részesült, Budapest XIII. kerületének díszpolgára.

Önálló kötetei: Az Úr vadászata (versek, 1943), Búvár (versek, 1947, Nyílttenger (versek és műfordítások, 1961), A szép hűtlenek (Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád versfordításai, 1969), Férfihangra (versek, 1969), Szabó Lőrinc (1972), Lobbanások (versek, 1973), Rovások (versek, 1980), Babits Mihály költészete 1903-1920 (1981), Próbaidő (versek, 1982), Babits Mihály (1983), A beszéd folytatása (versek, 1984), Csönd-herceg és a nikkel-szamovár (1986), A valóság vendége (versek, 1987), Kézrátétel (versek, 1992), Kopogtatás a szemhatáron (versek, 1993), Közbeszólás (versek, 1994), Ráismerések (versek, 1996), A vonakodó Cethal (új és válogatott versek, 1998), Remények és csalódások (elbeszélések, 2000), A jelenlét furfangjai. Új versek 1997-2000 (2001), Sárkányeregetés (versek, 2003), Földlakó (versek 2003-2006, 2006), Disputa önmagammal (versek, 2010).
Olasz és francia költészetet fordított, Giacomo Leopardi verseinek fordításából önálló kötete jelent meg.

 

Rába György:
Az írás mire jó

Mire jó az írás
szótári szavak artista gúlája
a szomszéd lakó fecsegéséből

salto mortale háló nélkül
éjjel fölkattintott lámpa fényénél
mállékony porladó papírra
egymás alá körmölt varázsigéim
mire jók berekesztve
betűimet boldogan levitálok
de vegyítésük arányát
ne kérdezd titkukat nem ismerem
bűbáj-mester szól belőlem
a papíron múltam titkosírása
és én túl sorompóimon
a papíron jövendők rejtvénye

(2006)

A Rába Györgyről szóló információkat a DIA oldaláról vettük, ahol digitalizált könyveket is találhatnak a költőtől.

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Balassi-emlékkardot kapott Zalán Tibor

    By

    A XVI. századi európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve 27. alkalommal adták át Bálint napján a Balassi Bálint-emlékkardot Budapesten, a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd termében. Az emlékkarddal a magyar...

  • Hírek

    Magyar idolok és költők párhuzamos élete

    By

    Mi a közös Geszti Péter, Pásztor Erzsi, Besenyei Péter, Jakupcsek Gabriella, Balázs Klári, Szabó Győző és Miklósa Erika életében? Mindannyiuknál volt egy sorsdöntő pillanat, amikor a vers fontossá vált. Ezt a helyzetet,...

  • Hírek

    Magyar idolok és költők párhuzamos élete …

    By

    Mi a közös Pásztor Erzsi, Besenyei Péter, Jakupcsek Gabriella, Geszti Péter, Balázs Klári, Sváby András és Szabó Győző életében? Mindannyiuknál volt egy sorsdöntő pillanat, amikor a vers fontossá vált. Ezt a helyzetet,...

  • Hírek

    Ismeretlen Kölcsey-verset tett közzé az OSZK

    By

    A költő a szöveget igyekezett olvashatatlanná tenni, de ez nem sikerült. Eddig ismeretlen vers is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus című költemény bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos...

  • Hírek

    Közös évzáró, díjátadó gála

    By

    Közös évzáró díjátadó gálát tartott a hazai színház- és pódiumművészet, valamint a drámapedagógia alapjait gondozó négy országos szakmai szervezet, a Magyar Szín-Játékos Szövetség, a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Versmondók Egyesülete és...

To Top