Connect with us

Babits Mihály 75 éve nincs köztünk

Hírek

Babits Mihály 75 éve nincs köztünk

A Nyugat nemzedékének egyik óriása, Babits Mihály író, költő épp 75 éve hunyt el. Babits a klasszikus költészet fejedelme, irodalmi diktátor, aki az egyetemes és a magyar irodalom meghatározó személyisége volt, bár nem ismerte fel József Attila tehetségét, viszont elájult Tanner Ilonkáétól. Tény: mellőzhetetlen a kultúrában, és orvostudományi szempontból is rendkívül izgalmas betegségének gyógyítási folyamata.

Az ifjú Babits Szekszárdon született 1883. november 26-án nemesi-értelmiségi családban, apja törvényszéki bíró volt. Iskoláit Pécsett és Pesten végezte, a ciszterciek pécsi főgimnáziumában érettségizett 1901-ben. A budapesti egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, de a franciát csakhamar a latinnal cserélte fel. Nyelveket, esztétikát, filozófiát tanult, érdeklődött a modern külföldi irodalom iránt, rendkívüli műveltsége kivételesnek számított kortársai körében. Írni még középiskolás korában kezdett, prózával, verssel és műfordítással is kísérletezett.

Babits Mihály és kortársa, Ady Endre

Babits Mihály és kortársa, Ady Endre
Forrás: Wikipédia

Egyetemi évei alatt, Négyesy László legendás stílusgyakorlat óráin kötött életre szóló barátságot Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. A diploma megszerzése után Baján, Szegeden, Fogarason tanított, 1911-től Újpesten volt gimnáziumi tanár. 1902-től megjelenő verseire és műfordításaira figyelt fel Ignotus, a Nyugatnak a folyóirat indulása, 1908 óta munkatársa, 1916-tól szerkesztője, majd főszerkesztője volt.

Babits Mihály 3.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Első verseskötete 1909-ben jelent meg Levelek Iris koszorújából címmel. Erőteljesen hatott rá az antik kultúra, műveit ekkor is, későbbi korszakaiban is formai igényesség jellemezte. Szemléletének konzervatív vonásai főként a kultúra értékeinek őrzésére vonatkoztak. 1911-ben fogott bele legnagyobb műfordítói munkájába, Dante Isteni Színjátékát ültette át magyarra. Jelentős műfordítása még Shakespeare-től A vihar, Baudelaire-től A romlás virágai, Szophoklész Oidipusz királya és az Erato című gyűjtemény.

Az 1910-es évek közepén az egyébként zárkózott költő egyre inkább a társadalmi kérdések felé fordult. A Május huszonhárom Rákospalotán című versében az 1912-es munkástüntetésnek, a vérvörös csütörtöknek állított emléket. 1915-ben egyik verse miatt egy évre felfüggesztették tanári állásából. 1916-ban jelent meg a pacifizmusát leghívebben tükröző Húsvét előtt című verse, egy év múlva Fortissimo című békeverséért istenkáromlás miatt indítottak eljárást ellene. 1916-ban publikálta első regényét, A gólyakalifát, a személyiségmegkettőződés problematikájának modern lélektani feldolgozását.

Forrás: cultura.hu

Lelkesen támogatta az őszirózsás forradalmat, a proletárdiktatúra idején a budapesti tudományegyetemen tanított, ezért később megfosztották tanszékétől, és nyugdíját is megvonták. 1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke lett, 1925-től a testület elnöki tisztségét töltötte be.

1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát, aki Török Sophie néven ismert költőnő volt, és – mivel saját gyermekük nem született – Sophie öccsének kislányát fogadták örökbe. 1924-ben Esztergom-Előhegyen vettek nyaralót, ettől kezdve Babits ideje nagy részét itt töltötte, a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Számos neves művész látogatta meg itt, emléküket a ház úgynevezett autogramfala is őrzi.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

A húszas években írta meg jelentős regényeit: 1922-ben a Timár Virgil fiát, 1923-ban a saját újpesti élményeiből táplálkozó Kártyavárat, 1927-ben az önéletrajzi ihletésű Halálfiai című családregényt.

Irodalmi tekintélye egyre nőtt: tagjává választotta a Kisfaludy Társaság, 1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként döntő szava volt abban, kik kapják a Baumgarten-díjat. Lapszerkesztőként szívesen adott helyet a népi költők és a fiatalok műveinek, de idegenkedett a szocialistáktól és a nyílt politizálástól. József Attiláról alkotott véleményét is ez befolyásolta: tehetségét ugyan elismerte, de viszonyuk nemzedéki, esztétikai ellentétek miatt megromlott.

Forrás: Irodalmi Jelen

A harmincas években született művei közül kiemelkedik az 50 középkori latin himnuszt tartalmazó Amor Sanctus – Szent szeretet című fordításgyűjteménye, amelynek igényes előszavát is ő írta. 1933-as Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című disztópiája (negatív utópiája) humanizmusának, háborúellenességének tükröződése. 1936-ra készült el Az európai irodalom története című átfogó munkája, a páratlan műveltségű író lírai vallomása olvasmányairól, könyvélményeiről, világirodalomról.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

1937 áprilisában daganat okozta gégeszűkületet állapítottak meg nála, állapota a műtét után csak átmenetileg javult. A fenyegető háború és súlyosbodó betegsége arra késztette, hogy kilépjen elefántcsonttornyából, és hitet tegyen: az 1940-ben megjelent bibliai témájú, jelképes elbeszélő költeménye, a Jónás könyve emberi és művészi fejlődésének összefoglalása. 1941 márciusában még megtartotta akadémiai székfoglalóját, de ezután szinte teljesen beszédképtelen lett, környezetével beszélgetőfüzetekben kommunikált. 1941. augusztus 3-án a budapesti Siesta-szanatóriumba szállították, ahol a másnapra virradó éjjel meghalt.

2015-ben a Semmelweis Egyetemen közös orvostudományi és irodalomtörténeti konferenciát rendeztek Babits betegsége kapcsán, ahol az egykori töneteket, kezeléseket, valamint az ehhez kapcsolódó költészeti alkotásokat helyezték középpontba. Prof. Dr. Wenger Tibor „Babits Mihály (1883-1941) betegsége(i), különös tekintettel életének utolsó három évére” címmel tartott elmélyült, tanulmányértékű, nagyon érdekes előadást a Baráti Kör estjén. A meghatott ünnepi hangulatot tovább mélyítette Babits két lélekbe markoló versének – „Balázsolás” és „Jónás imája” – szép prezentációja Lutter Imre előadóművész által.

Dr. Lutter Imre és Prof. Dr. Wenger Tibor
Forrás: baratikor.semmelweis.hu

Babits költészetében az antik világ képeitől a középkoron át a modern világig jutott el, egyike a legképgazdagabb költőknek. Szépprózája a költői szimbolizmustól a szigorú realizmusig terjed, jelentősek tanulmányai, esszéi, irodalomtörténeti munkái is. Vallásos katolikus volt, vágyott a hitre, amely egyet jelentett nála a humanizmussal.

(forrás: eduline, Irodalmi Jelen)

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Alacsonyan szállnak a stukkerek

    By

    Nagy csinnadrattával indul a Bujtor Filmfesztivál. Bujtor Balázs rendőr Zsiguliján gurul majd be a vörös szőnyeg elé Kardos doktor, vagyis Kern András augusztus 18-án csütörtökön, a Bujtor István Filmfesztiválon.

  • Hírek

    162 éve született a sikerszerző Gárdonyi

    By

    1860. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el a rejtőzködő, sikerszerző Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, „kivonuló” alkotóinak, magát „kövek alatt nőtt...

  • Hírek

    Montágh Imre tragikus végű élete

    By

    Kisgyerekként lágerbe terelték volna, de a szüleivel megszöktek a halálvonatról. Aztán mikor végre mindenki megismerhette a helyes beszéd Paganinijét, egy tragikus baleset elvette tőlünk azt az embert, akinek még tízezreket kellett volna...

  • Egyéb kategória

    Versmondóból kulturális vezető

    By

    A kultúráért dolgozik tovább, ám helyettes államtitkári pozícióban Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke.

  • Hírek

    104 film a Bujtor István Filmfesztiválon

    By

    Augusztus 18-tól ellepik a filmesek Balatonszemest. 147 nevezett alkotás közül 104 film került be a XIII. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába, s ezek közül 80 filmet meg is nézhet a közönség augusztus 18....

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top