A Versszínház az első év szerény pénzügyi lehetőségei mellett megvalósított – afféle kísérleti fél-évada után a 2009. évben megkezdi programjának realizálását, a kitűzött távlati célok folyamatos megvalósítását, arculata önálló vonásainak egyértelmű kirajzolását. A Versszínház nem pusztán egy színház akar lenni a sok között. A sajátos műfaj kizárólagos képviselete a hazai gondolkodó értelmiség, a higgadt tudósok, művészek, közéleti személyiségek szellemi bázisa lehet. Egy olyan közeg, ahol lényeges kérdésekre talál választ a közönség, ahol maradandó értéket alkot a pódiumművészet, ahol tehetségek nőhetnek ki, és ahol érdemi vitát folytathat, közvéleményt formálhat az arra hivatott, magasabban kvalifikált társadalom.
Funkciója szerint a Versszínház bemutatkozási tér hivatásos és amatőr színészek, előadóművészek, zenei előadók számára. A színház otthont ad kurzusoknak, továbbképzéseknek, mind amatőrök mind profik számára, és kritikai fórumot létesít, előadók és költők számára. Összefogja és gyűjti a határokon túli versélet, előadói élet anyagait, szereplőit. Produkciós kiközvetítést folytat a saját bemutatói, illetve az ország és határokon túli versmondással kapcsolatos produktumokról, előadásokról, illetve az ország és a határokon túli területek számára. Összegyűjti, regisztrálja és kiközvetíti az amatőr és profi előadókat, a saját örömből való fellépőktől a legjobb hivatásos produkciókig. Kapcsolatot tart a médiával, serkeneti és ébren tartja az érdeklődést a színház és versélet iránt. Kapcsolatot tart a nagyobb lapokkal, televíziókkal és rádiókkal, ahogy a különböző szintű oktatási intézményekkel is, felhívja a figyelmet versműhely szerepére, propagálja előadásait, és vendégül látja a felnövekvő értelmiséget. Számon tartja az európai verséletet, fordításokra ösztönöz mindkét irányban. Kapcsolatot tart a tengerentúli magyarsággal, segít a nyelv megőrzésében.
A Versszínház négy erőteljes szegmensre építi arculatát és repertoárját. 
Hiánypótló kíván lenni a pódiumművészet, tehát a verses stúdiószínház, az előadóestek, monodrámák és versre adaptált mozgásszínház körében. Hasonlóan exponált módon jelenik meg a költészet közönségtalálkozók, folyóirat-bemutatók, produkciós beszélgetések, díjátadó gálaestek, határon túli magyar, valamint magyarországi nemzeti kisebbségi estek prezentálásával. A zenei szegmenst egyrészt a myMusic tehetségkutató programsorozata, másrészt az elismert hazai és külföldi vers- és világzenei együtteseinek koncertje jelenti, míg a tehetségkutatást, tehetséggondozást a Versklub, illetve a Kaleidoszkóp VersFesztivál versenyprogramja képezi.
A Versszínház a fentiek szellemében hidat képez költők, versmondók és a közönség között. Színpadán biztosítja a klasszikus magyar és világirodalom legszebb versanyagának jelenlétét, bemutatja a modern magyar líra verseit és élő alkotóit. Teret biztosít a színészek és hivatásos előadók számára önálló estjeik bemutatására. Új kifejezési formák és tartalmak létrehozására ösztönzi a színház- és előadóművészeket. Keresi az új lehetőségéket a társművészetek és versek kapcsolódásában és ösztönzi az ilyen jellegű produkciók létrehozását. Otthont ad az amatőr előadóművészeknek, illetve szakmai fórumot, továbbképzési lehetőséget biztosít számukra.
A Versszínház 2009 júniusáig követi a fenti irányokat. Továbbviszi a Momentán Társulattal közös produkcióját, a RögvEst Költészetet. Bemutatja a KB35 Inárcs társulatának Ki vagyok én? c. Kaleidoszkóp-díjas pódiumi estjét. Repertoáron tartja Györei Zsolt: Udvariatlan szerelem című performanszát. A művészeti és a kísérleti-alternatív vonal mellett, a közművelődési funkciót erősítve, Arany János Toldiját dolgozza fel és mutatja be a Forrás Színházzal közösen, Wiegmann Alfréd rendezésében.
Emlék és varázslat címmel Radnóti-emlékműsort szerkeszt a Radnóti-díjasokkal, a Radnóti évben. A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének Szeretném, ha szeretnének… című Kaleidoszkóp-díjas Ady-estjét befogadja, továbbfejleszti Kinizsi Ottó és Németh Kristóf Kultilevel Marketingjét.
A VersFesztiválon bevezetett Bella István Kortársalgót a Versszínház magáénak tekinti, és az egykori fővédnökre való emlékezés gyanánt költészeti találkozókat szervez a Ráday utcába. A szerzőkkel Turczi István József Attila-díjas költő beszélget.
Világnyelven: a Költők Világkongresszusának versszínházi estje
2009 szeptemberének végén Budapesten rendezik meg a Költők Világkongresszusát, melyek házigazdája a Magyar Versmondók Egyesületének irodalmi alelnöke, Turczi István József Attila-díjas költő, a Parnasszus főszerkesztője lesz. A találkozón, amelyen több mint 40 ország költője vesz részt, exkluzív bemutatót tart az Első Magyar Versszínház. Olyan négynyelvű pódiumi estet láthat, hallhat a közönség, amelyen a magyar nyelv páratlan gazdagságára helyezzük a hangsúlyt. Angol, francia, spanyol és magyar nyelven szólal meg három zenei és három prózai előadóművész, eredeti magyar költeményekkel, klasszikus és kortárs fordításokkal.
