rany János Toldi c. elbeszélő költeményének versszínházi előadása
az Első Magyar Versszínház és a Forrás Színház koprodukciójában
Vastaps-díj a Toldinak!
Az Első Magyar Versszínház és a Forrás Színház közös produkciója, a Toldi nyerte a Salgótarjáni Vastaps-díjat, az évad legjobb ifjúsági előadásaként. Az elismerést hagyományteremtő szándékkal hozta létre a József Attila Művelődési és Konferencia Központ, hogy rangos és méltó kifejezést kapjon közönségének véleménye, színházszeretete.
Játsszák: Pintér Gábor, Krizsik Alfonz, Horváth Zsuzsa (Jászai- és Déryné-díjas), Horváth László, Molnár Anikó, Ács Tamás, Szitás Barbara, Papp Attila, Jakab Ádám
Dramaturg: Németh Ervin
Zene: Szarka Gyula
Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas)
Látvány: Gál Krisztián és Gábor Enikő
Díszlet, jelmez: Pataki András
Fény: Kovács Ferenc
Hang: Kéri Tamás
Rendezőasszisztens: Kőműves Csilla
Rendező: Wiegmann Alfréd
Producer: Lutter Imre
„Mintha pásztortűz ég…”, Toldi nyilvánvaló számunkra, talán túlságosan is. Iskolai tananyag. De igazán értjük-e, tudjuk-e, miről szól, milyen drámai konfliktus bontakozik ki a műben? Milyen etikai dilemma hatja át? Mitől is lett oly népszerű a maga korában, hogy a bizottság Arany pályadíját kétszeresére emelte, s mért szeretjük a mai napig? 
Persze a népi hős megjelenése is szerepet játszott sikerben, de a mű egyetemessége volt a fő érdem, az archetipikus élethelyzet, a felvetett kérdés fontossága: az előzött kisebb fiú, a valódi érték értékesül e, vagy a hamis nagyság marad uralmon? Modern életszerű kérdés. S persze a karriervágy is, a többre vagyok képes törekvése is fontos hajtóerő a fiatal Miklós életében. Miklós figurája, morális tisztaságán túl testi ereje, ma a testépítés korában, ugyancsak vonzó lehet a fiatal közönség számára, ha ez megnyerő színpadi hős képében ölt testet. S persze a gazdag érzelmi hátér, Miklós és az édesanya viszonya, a Bencéhez fűződő barátsága is fontos. Amellett a magányos hős figurája is ismerős a fiatal, akcióhősökön nevelkedett közönség számára. S a vad kalandok, a farkasok, a bika, a párbaj mozgalmassághoz szokott szemléletüket is kielégítheti.
Tehát a színpadnak, a színpadi megvalósításnak számolnia kell a ma befogadójával, s számol is, úgy hogy a mű sugárzó embersége, a morális üzenet ne szenvedjen csorbát. Ezt sajátosan a szuggesztív narráció és a narrációból a szerepbe átforduló, majd onnan újra az elbeszélő helyzetébe visszaforduló játékmód biztosítja. A szerepek így sajátos karaktert ölthetnek, s egyben változatossá teszik az epikai szövetet. Ez megőrzi, s élvezhetővé teszi a gyönyörű, de a ma közönsége számára talán olvasva kissé nehezen érthető Arany Jánosi nyelvet is. A színpad így válik szuggesztívvé, teremt drámai erőteret a játék folyamatában. A zene és a látvány, amely nem szájbarágó, de érzékelteti a jelenetek, – énekek – atmoszféráját is fontos kifejezőeszközként funkcionál.
S például ezek a gyönyörű sorok is újra életre kelnek majd, s tartalmuk hat a játék által.
„…Állj meg, állj meg, Toldi! Gyilkos a szándékod,
Jaj ne vess bosszúdnak véres martalékot,
Tudd meg: a legyilkolt atyafinak vére
Bosszuért kiált fel az egek egére.
Tudd meg: ha megölnéd tennen testvéredet,
Akkor meggyilkolnád örök életedet;…”
A Versszínház tehát nem véletlenül választotta egyik indító előadásának Arany remekművét.
Ősbemutató:
2009. november 5. 14.00 óra, Veszprém
További előadások:
2009. november
06 | Dunaszerdahely | 8.30, 10.15, 12.00
20 | Oroszlány | 14.00
26 | Győr | 14.00, 16.30
30 | Százhalombatta | 14.00
2009. december
03 | Paks | 10.00
04 | Vasvár | 15.00
16 | Keszthely | 14.00, 17.00
2010. február
04 | Nyírbátor | 10.00, 14.00
10 | Pápa | 14.30
11 | Pápa | 10.00, 15.00
23 | Kiskőrös | 13.00
24 | Salgótarján | 14.00
25 | Nagykanizsa |
26 | Nagykanizsa |
Az előadás megrendelhető a magyarversmondok@gmail.com címen!
További előadás-időpontok: a forrasszinhaz.hu oldalon.
