102 évesen is a versek tudója

Ma is friss észjárású és fürge mozgású, pedig ő Magyarország legidősebb színésze! Gyulányi Eugénia, aki 102 éves, még fellép versekkel, prózákkal, korát meghazudtolóan él Budapesten.

Egy zuglói idősotthonban lakik, és rendszeresen közlekedik trolival, busszal.Vidámsága, fiatalos természete miatt csodájára járnak. Az idős színésznő a Vasárnapi Blikknek még azt is elárulta, hogyan képes elviselni a kánikulát.

Az idős művész még ma is eljár fellépni, ha hívják

– Természetesen ventillátorral. Hagyom magam hideg szellővel fúvatni. Különben is, a korom türelemre int. Igyekszem a nagy hőségben nem kimozdulni itthonról. Habár néha muszáj, az otthonban ugyan mindent megkapok, de azért rendszeresen eljárok bevásárolni a közeli boltokba. Általában trolival és busszal közlekedem, de ha messzebbre megyek, a metróra is felszállok. Hál istennek bot nélkül járok, pedig volt combnyaktörésem is. A mozgásommal és a memóriámmal nincs is semmi baj, csak a látásommal – mondta a művésznő, akinek szemei miatt már csak kevesebb szórakozás jut.

A színésznő ma is örömmel tekint vissza életére és karrierjére

– Olvasni már nem tudok a szemem miatt, a legjobb szórakozásom ezért a rádióhallgatás. S megyek meglátogatni a családtagjaimat, a fiamat, az unokáimat, a barátnőimet, vagy ők jönnek hozzám. Gyakori vendégem például a neves opera-énekesnő, Pitti Katalin, akivel mindig jól elbeszélgetek – vallotta be Gyulányi Eugénia, aki időskora ellenére még mindig aktív, fellépésekre jár.

– Ha hívnak, akkor megyek. Általában ünnepi műsorokba kérnek fel, hogy mondjak verseket. Ma is bármikor ki tudok állni legalább félszáz verssel a pódiumra, de ha rákészülök, akár százzal is. Szerencsére még jó a memóriám. Mint mondtam, már nem tudok olvasni, így amiket egyszer megtanultam ifjú- koromban, azokat memorizálom. Szerencsére hamar visszajönnek a nagy költők versei, például Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, Petőfi, Szabó Lőrinc, de még sorolhatnám – mondta a színésznő, aki még azt is elárulta a Vasárnapi Blikknek, hogy minek köszönheti hosszú életét.

Gyulányi Eugénia 1937-ben szerezte színészdiplomáját

– A jó génjeimnek, amiket nem tékozoltam el. Ezenkívül sokat sportoltam – igaz, nem versenyszerűen -, és ma is rendszeresen gyalogolok, bár a térdem kezd rakoncátlankodni. Igazán beteg sosem voltam, leszámítva, hogy évekkel ezelőtt combnyaktörést szenvedtem. S még egy: még mindig szeretek élni!

80 éve diplomázott

Gyulányi Eugénia nyolcvan évvel ezelőtt szerezte meg a diplomát a Színiakadémián, és öt évvel ezelőtt kapta meg az Örökös Diplomát. Kezdőként a Nemzeti Színházhoz került, majd 1958-ban lett az Állami Déryné Színház tagja 1972-ig, nyugdíjazásáig.

Életrajzi összefoglaló:

Gyulányi Eugénia, születési neve: Csapó Eugenia Éva, alternatív művészneve: Gyulányi Éva, teljes neve: Vereczkey Zoltánné Gyulányi Eugénia Éva.

Apja Csapó Jenő (1881-1914) bonviván, anyja Bátori Elza, a Kolozsvári Nemzeti Színház primadonnája volt. Egy nővére volt még, a két és fél évvel idősebb Ilona. „Édesapámat, aki ezredes is volt, sajnos nem ismerhettem, mert még születésem előtt meghalt. Gyulányi István, katonatiszt volt édesanyám második férje, ő később nevére vett engem.” Csapó Eugénia Éva így lett Gyulányi Eugénia Éva, de a művészneve lett mind a Gyulányi Eugénia, mind pedig a Gyulányi Éva, mivel Németh Antal, a Nemzeti Színház főrendezője megjegyezte: „Hogyan néz ki, hogy a maga neve Jávoré mellett kilóg a plakátból? Válasszon egy rövidebb keresztnevet! Legyen maga Éva.”

1937-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Ezután egy évig a Nemzeti Színház ösztöndíjasa lett. 1938-tól 1939-ig Kardos Géza társulatához került. 1951-ben a szolnoki Szigligeti Színház tagja lett. 1952-től a Miskolci Nemzeti Színháznál játszott, majd 1954-től újra Szolnokra szerződött. Vereczkey Zoltán színművészhez ment feleségül, aki Gábor Miklós osztálytársa volt a Színművészeti Főiskolán, ahol együtt végeztek 1940-ben, és 1940-től 1951-ig, valamint 1983-tól a Nemzeti Színház tagja volt. 1954. április 11-én született meg a fia, aki édesapja nevét kapta: dr. Vereczkey Zoltán, és ügyvezetőként dolgozik.[4] 1958-tól 1972-ig az Állami Déryné Színház társulatához tartozott, ami után nyugdíjba vonult.

(forrás: Blikk)