Előadások
Lázár Ervin Program
Déryné Program
Társulat
Plakátok
Sajtómegjelenések
Galéria
Dokumentumok
PEST, SZABADSÁG, SZERELEM
zenés versszínházi előadás
Zenés versszínházi előadás, amely a szabadságot keresi a szerelemben, s az indentitást a szabadságban, kétszáz év magyar lírájának dramaturgiailag szerkesztett, a verseket monológokkal és zenei betétekkel, dalokkal színházi előadásba csomagoló produkciójában.
Mi a szabadság? Mi a szerelem? Milyen a pesti életérzés? A színpadon egy, a középkorba lépő, Pest nagyvilági életét élő férfi, aki önmagát keresi a múlt ködös emlékei és a jövőbe vetett megválaszolatlan kérdések között, s egy zongorista, aki zenével, olykor odaszúrt megjegyzésekkel reflektál a darabban felmerülő dilemmákra, kérdésekre. A gyermekkori kíváncsiság, a szerelem érzésének megismerése, beteljesült és a levegőben lógó vágyak, komoly pofonok és új lehetőségek, az elmúlás megjelenésével a számvetés és az újabb talányok – egy emberöltő adja az ívét az előadásnak, amelynek központi témája a szabadság kérdésköre mind a polgári, nemzeti, mind a szerelem viszonylatában. Az előadás szerkezete az élet idősíkjait követi. A versek között belső monológok kivetülése, prózai monológokban és dalokban testet öltő vallomások, felvezető és összekötő kérdések, olykor interaktív elemek, a zongoristával és egy-egy nézővel közös dialóg hangzik el.
Miért van az, hogy a szép kislányok mindig a szomszéd asztalnál ülnek?
Meddig nem koszolódnak be a gyerekkori képzetek a világról?
Miért létfontosságú e két dolog, a szabadság és a szerelem?
Mennyire vagyunk képesek beáldozni élt életünket, feláldozni szabadságunkat vagy annak egy részét, s egyáltalán mekkora szeletét, egy másik emberért, egy eszméért, vagy a társadalomért?
Képesek vagyunk-e tükröt tartani magunknak, szembenézni életünkkel, elhagyott vágyainkkal, eltűnt vagy új értelmet kapott lehetőségeinkkel?
Hogyan irányíthatjuk, alakíthatjuk saját szociokultúránkkal, magatartásunkkal, kivetüléseinkkel kapcsolatainkat a társunkkal, a társaságunkkal, végső soron a társadalommal és egy egész nemzettel?
Hogyan érhető el a testi-lelki azonosság, a testi megnyilatkozásoknak a lelki folyamatokból történő eredeztetése?
A humor és a drámai helyzetek egymást váltják folyamatosan, katartikus pillanatok, érzékeny mondatok, az ember setesutaságának finoman bemutatott ironikus helyzetei teszik színessé és könnyen befogadhatóvá az előadást, ahol a néző pontról pontra szembesül, majd azonosul a szituációkkal és a megfogalmazott gondolatokkal.
A versszínházi előadás a szabadság, a szerelem, a társadalom, a művészet és ember közti hétköznapi viszonyrendszer, a haza és az otthon témáit érinti. Benne Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Heltai Jenő, Nagy László, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Örkény István, Szilágyi Domokos, Ratkó József, Weöres Sándor, Ladányi Mihály, Szabó Éva, Papp Tibor, Hevesi Judit és Turczi István költeményei, valamint Gregory Corso Orbán Ottó által fordított nagyívű művének részlete is megszólal, míg a zenei betéteket klezmer dallamok a Purin, a Menyasszonytánc, a Hegedűs a háztetőn és a Farmerkirály dalai egészítik ki.
Az előadás időtartama: 75 perc
Szereplők:
Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, költő
és Jávori Ferenc Fegya Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész
Rendezte:
Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező
AZ APOSTOL
monodráma
Mit mondhat Petőfi a ma generációinak? Tegyük fel másképp a kérdést! Mit mondhat egy 26 éves fiatal egy kamasznak? Mindkét kérdésre ugyanaz a válasz: rengeteget! Ha jól szólítja meg… Az Apostol című előadásban egy örök fiatal értelmiségit látunk a színpadon, aki a diákközönséggel együtt fejti meg Petőfi Sándor hajlíthatatlan etikai és erkölcsi tisztaságát, forradalmi lendületét, költői nagyságát felmutató művét! Reflektál a mai kor dilemmáira, és az örök emberi kérdésekre. Vitatkozik, érvel és közben a nézők, mint befogadók, és aktív résztvevői az előadásnak, megismerhetik a világirodalom egyik kiemelkedő remekművét.
Főszerepben: Borbély Sándor Kaleidoszkóp díjas színművész, aki ezzel az előadással megnyert a 2018. évi Kaleidoszkóp Versfesztivált.
Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeményének versszínházi előadásával először az őrsújfalui kultúrházban lépett közönség elé határon túl. A produkció érdekessége, hogy egy ember áll a színpadon. ő minden és mindenki: az előadásban összesen 17 karaktert kelt életre egy személyben! Társai a játékban a diákok lesznek, akik aktív szereplőként kapcsolódnak be a nézőtérről, és folynak bele a játékba.
Szereplő: Borbély Sándor Kaleidoszkóp díjas színművész
„VERS MINDENKINEK” – TRENDHAGYÓ IRODALOM
A Magyar Versmondók Egyesülete korán felismerte, hogy a magyar nyelvű kultúra ápolása és terjesztése kiemelten fontos feladat egy új korszakban felnövő generáció és a különböző nemzedékek közötti kapcsolat megteremtése, fenntartása és fejlesztése érdekében. Ennek egyik fontos eszköze a költészet fiatalokhoz közel álló tálalása, rendhagyó irodalomórák tartása a zenei és a prózai nyelv ötvözésével, a magyar költészet igényes, de könnyen befogadható, különböző zenei stílusok ötvözésével létrejövő új, fiatalos interpretálása színházi eszközökkel a Kávészünet együttessel és Kardos Horváth János zenekarával.
GARABONCIÁS
népzenei koncertszínház Huzella Péterrel
A hozzá fűződő hiedelemkör legfontosabb motívumai: a táltoshoz hasonlóan foggal vagy több foggal születik. Rongyos köpenyben, kezében könyvvel kopogtat be a házakba: tejet vagy tojást kér; sok nem kell neki, de nem szabad kimérni. Egész köcsög tejet kell eléje tenni: ha eltagadják, megmondja, hogy van a háznál tej, és fenyegetődzik: „majd adnál, de már késő lesz”. Büntetésül vihart, jégverést okoz vagy könyvéből „kiolvassa” a sárkányt és azon lovagol a falu fölött. A sárkány hosszú farka lesöpri a házak tetejét, a fákat pedig tövestől kicsavarja. A garabonciás ellen harangozással lehet védekezni, szokta is mondogatni: „a falu kutyái vagyis harangjai” igen harapósak, különösen a kisebbik.” A garabonciás 13 iskolát végez, így bűvös könyvhöz jut. Bűvös könyve segítségével a levegőbe tud emelkedni. Sárkány húsából tesz a nyelve alá, akkor nem érzi a nap közelében a hőséget. – Garabonciás-képzetünk három rétegből áll: egy egyetemes pogány európai, egy középkori keresztény és egy pogány magyar képzetből. Ezek zenei metszete a Garabonciás zenés színházi utazás, amelynek kalauza Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész.
VENDÉGSÉGBEN AZ ISMERETLEN ÚRNÁL
verskoncert
Hit a szerelemben, az emberségben, a világ szépségében, a békében, az otthon iránti vágyban – ez most a színpadon ölt testet Kölcsey, Arany, Vörösmarty, Ady, Babits, Radnóti, József Attila, Nagy László, Áprily Lajos és még jónéhány, összesen 20 költő versével és az őket zenébe ringató klezmer dallamokkal.
“a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak
vendége voltam.”
– írja Kosztolányi Dezső a Hajnali részegség című versében.
Ezen az estén az ismeretlen úrnál tesz látogatást 20 költő nagyság: Kölcsey Ferenc, Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, József Attila, Nagy László, Pilinszky János, Áprily Lajos, Örkény István, Kondor Béla, Kányádi Sándor, Adamis Anna és Illés Zoltán. A lélek mélységei, az ember kavargó természete, a hit, a szeretet és a szerelem labirintusában tolmácsolja a verseket Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a zenei hangulatot pedig Jávori Ferenc Fegya Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, a Budapest Klezmer Band vezetője alapozza meg.
Az előadás folyamatosan váltja a hangnemeket, feszültségből humorba, feszegető kérdésekből többértelmű válaszokba, figyelő álláspontból aktív jelenlétben csap át, miközben a zene, Fegya zongorajátéka megteremti a szükséges harmóniákat, hangulatokat, amik olykor elválasztják, máskor pedig összekötik az évszázados távolságokból egymás mellé kerülő szerzők alkotásait. Igazi verskoncert ez, amelyben a költemények az életünk zaklatott minden napjaiban, a robogó percekben és órákban szinte fel sem fedezett hiányokat töltik be, tükröt mutatnak az embernek, aki gyarló, de épp annyira érzelmes, figyelmes és szerető is, s akit átkarol az univerzum felett őrködő ismeretlen, nagy úr.
HA SZERETSZ…
versszínház a szerelem körül, egy könyv lapjairól
Ismert emberek ismeretlen történetei versekkel, és egyedülálló klezmer zenével
előadják: Lutter Imre és Jávori Ferenc ‘Fegya’
A költőként, előadóművészként és műsorvezetőként is tevékenykedő Lutter Imre ezen az estén maga osztja meg a különleges történeteket és költeményeket, Jávori Fegya zenés közreműködésével.
Furcsa párban mozog együtt ezúttal a költészet, a zene és a sztárvilág: a képernyőről, színpadról, a sportból és a művészetekből jól ismert, népszerű idoljaink élete párhuzamba kerül egy-egy klasszikus vagy kortárs költő életével, s az összekötő kapocs köztük egy adott vers lesz. A közönség Lutter Imre előadásában hallhat költeményeket és részleteket a Ha szeretsz… c. könyvéből, izgalmas sztorikkal, a méltán népszerű Sorok között Lutter Imrével című tévéműsor kapcsán. A történetek egy része a hazai sztárvilág, a másik része a költők kevésbé ismert oldalát villantja föl. A versekre felfekvő dallamokat zongorán Jávori Ferenc “Fegya” Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, a Budapest Klezmer Band vezetője biztosítja.
Az előadás alapja Lutter Imre könyve, középpontjában a szerelem és a szeretet témája áll, ideértve a szövevényes házastársi, élettársi kapcsolatokat, a hirtelen jött fellángolásokat, a reménytelen vágyakat, a családi kötődéseket – a szeretet legmélyebb emberi megnyilvánulásait. Az életutakat követve barátságok, hit, közélet, hétköznapi játszmák, küzdelmek, érzelmek és egyéni tragédiák, fantasztikus helyzetek és kulisszák mögötti pillanatok idéződnek fel.
SZABADAKARAT>>>>
musical, a TulipánTündér Produkcióval együttműködésben
A reformkor első „celeb párja”, Petőfi Sándor x Szendrey Júlia különc szokásait, egymásnak jutott két évük felfokozott érzelemvilágát, a véleményformáló szerepük jelentőségét húzza meg tengelyül és mesél köré egy térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet a szabadakarat>>>> című előadás, amely „pop-up produkcióként” készült, bemutatója 2023. október 21-22-én volt a fővárosi Erkel Színházban, a főszerepben – mások mellett – Schoblocher Barbarával, Ember Márkkal, AKC Misivel és Filoval.
A három idősíkon, különböző helyszíneken játszódó cselekmény (1849. júniusától 1850 nyaráig, 1839-1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) legfőképp arra keresi a választ, ki vagy kik felelősek azért, hogy a lánglelkű, de gyenge fizikumú költőt újra meg újra a csatatéren találjuk. Nem is csak a szabadság/szerelem viaskodik a lelkében, de a feloldhatatlannak látszó dilemma is: karddal vagy tollal szolgálhatja-e jobban a hazát? „A kor ünnepelt költője egy mindennel szemben (is) lázadó, extrém önkifejező, de mélységesen önkereső figura. A darab nem a mainstream Petőfit mutatja be, hanem az identitását kutató huszonévest, aki akár a korunk fiatalja is lehet” – mondja Almási-Tóth András, a szabadakarat>>>> rendezője, aki a szövegkönyvet is jegyzi.
A darab zenei producere Bella Máté, producere Illés Gabriella volt.
A produkció prózai Szendrey Júliája Staub Viktória volt, Petőfit pedig Tóth Mátyás alakítja. A darab énekes főszereplői, Júlia szerepében Schoblocher Barbara, a Blahalouisana együttes egyik alapítója és kezdetektől fogva frontember-énekese, Petőfit pedig Ember Márk énekelte, aki a főiskola alatt és után a Vígszínházban, majd később a Tháliában játszott.
A történetmesélés során markáns karakterrel, egy újhullámos zenei vonallal jelennek meg a mai, fiatal generáció kommentjei, két előadó tolmácsolásában: AKC Misi (Vellinger Mihály) a magyar trap egyik legismertebb arca, rapper, producer és dalszerző is egyben, valamint Filo (Fuchs Benjamin) a magyar underground zenében már jól ismert előadó, akit a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon az Eltörölni Frankot c. filmben nyújtott alakításáért Starlight-díjjal tüntették ki 2021-ben.
További szerepekben láthatja a közönség Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest. Társszerzőként Jancsó Gábort (Blahalouisana) és Furák Pétert (Follow the Flow) alkalmaztuk. A dalszövegeket Hujber Szabolcs, Artisjus-díjas dalszövegíró jegyzi. A darab dramaturgja Szokolai Brigitta, a díszlet és látvány Rajcsányi Balázs,díszlettervező munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, koreográfus pedig a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, táncművész, Kulcsár Noémi volt. Társproducerként közreműködött Lutter Imre és Korompai Gábor. Az előadás alapjául szolgáló szövegkönyv létrehozásában és a színészi karakterek megalkotásában is közreműködött a Magyar Versmondók Egyesülete.
VERS PINGPONG
impro versszínház
Két művész, két párhuzamos világ, ami a nézők szeme láttára elevenedik meg versben – nincs két egyforma előadás, nincs két egyforma hangulat, csak az itt és most különleges állapota!
A közönség dobja be a labdát: a kitalált témára mond verset a két előadó, s görgeti tovább a fonalat az elhangzó versre reagálva, újabb költeménnyel. Az izgalmas, olykor felhőtlen és humoros, máskor húsba vágóan kemény és könyörtelen, őszinte versfolyam minden verse újraíródik a színpadon. A humor és a bánat, a szerelmi fellángolás és a csalódás, a konfliktus és a feloldás, a gyermekkori és az örök játék, ember és állat, hit és hitetlenség, a társadalom és a kirekesztettség, a születés és az elmúlás versei folyamatosan reagálnak egymásra. Az egyes versekhez kapcsolódóan olykor a vershez fűződő történetek is elhangzanak, vagy a költő és az irodalom, vagy az előadó és a vers viszonyában. Az interaktivitás folyamatos: az előadók incselkedései a közönséggel, a közönség folyamatos véleménynyilvánítása, kérdései, válaszai, választásai, döntéshelyzetben történő, egymással folytatott rövid beszélgetései még izgalmasabbá teszik a produkciót, amely olyan, mint a stand up comedy, versekkel.
Előadók:
Lutter Imre, Radnóti- és Bánffy-díjas versmondó előadóművész, a versmondás világrekordere Takács Bence verset-mondó előadóművész, Kazinczy-díjas, az MMA ösztöndíjasa
A versek a klasszikus és kortárs magyar költészet ismert és kevésbé ismert darabjai, mindig az adott témához kötődően. A repertoár hatalmas: Arany János, Babits Mihály, Reményik Sándor, Radnóti Miklós, Dsida Jenő éppúgy jelen van, mint Pilinszky János, Szilágyi Domokos, Gyóni Géza, Faludy György, Wass Albert, illetve a kortársak.
Az előadás időtartama: 70 perc
IDŐUTAZÓK
zenés versszínházi előadás
Zenés időutazás évszázados távolságokban élt költők között, verskalandozás messzemenőkig humorosan és emberközelben! Ha tetszik, ha nem, de a költészet nagyhatalom! Képes minden érzésünket egy versbe zárni, s összekötni olyan emberekkel, akiket sohasem láttunk, nem ismerünk, mégis ugyanazt érzik, mint mi. Képes bemutatni olyan történeteket, amik látszólag csak a mi történetünk, ám hamar kiderül, hogy már évszázadokkal ezelőtt is emberek milliói éltek meg hasonlót, ha nem ugyanazt.
A magyar líra költészeti nagyhatalom! Jól el voltunk, vagyunk (és remélhetőleg leszünk) látva jobbnál jobb poétákkal. Hogy tudjunk is élni ezzel a kinccsel, megélni a pillanatok történetét és vállalni, hogy az életünk ezernyi finom rezdülés, apró hangulat, megannyi kapcsolat és kapcsolódás része, most időutazásba fogunk: sok száz évvel ezelőtt élt és a jelenkori költők ugyanazon érzéseit és gondolatait vesszük elő, hogy megmutassuk, mennyire ugyanaz minden, és mégis mennyire más! Klasszikus és kortárs itt egyre megy: beizzítjuk magunkat és a költészet termékeny testének lankás tájain landolunk, vidáman, majd magunkba mélyedve, összekacsintva, olykor túl egyenesen és szókimondóan, szabadon vagy magyaros felező nyolcasban, hogy ritmust adjunk a versnek úgy, mint az életünknek.
Szerelem! Magány! Irónia! Humor! Talány! Csend! Nevetés! Zene! Ének! Sok száz év távolságából, egy helyen, közösen, zenével és prózában, az élet sokszínűségével és az emberi múlandóság örökkévalóságával. Felszállunk és landolunk a költők földjén.
Mindez Lutter Imre Wlassics, Bánffy- és Radnóti-díjas előadóművész, műsorvezető, a Magyar Kultúra Lovagja
és Molnár György Kaleidoszkóp díjas verszenész közreműködésével.
Az előadás időtartama: 70 perc
CSAVAR SZÍNHÁZ: A HELYSÉG KALAPÁCSA
(vendégjáték)
A Csavar Színház produkciója Gál Tamás Jászai Mari-díjas színész és előadóművész főszereplésével, s partnerével: Mester Andrással. A városi komédiák hangulatát idéző produkció Petőfi páratlan humorával, groteszk elemekkel fűszerezve tárja elénk e különös világot. Az előadást a közönséggel való állandó komunikáció, a sokszor improvizációnak tűnő stílusgyakorlat és interaktív játékmód teszi fergeteges komédiává, ezt színesíti Bodonyi András zenéje, mely igazi Petőfi-korabeli hangulatot varázsol a színpadra.