Vendégségben az ismeretlen úrnál

A „Vendégségben az ismeretlen úrnál” című verskoncert során húsz költő – többek között Kölcsey, Arany, Ady, Kosztolányi, József Attila, Pilinszky, Kányádi és Adamis Anna – művei elevenedtek meg.

„A porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.”

Kosztolányi Dezső „Hajnali részegség” című versének sorai nemcsak mély emberi gondolatokat tárnak fel, de egy különleges esemény címadó gondolatává is váltak.

A VersTerasz program keretében megvalósuló események a magyar költészet két évszázadát átfogó különleges helyszínen kaptak otthont: a Versparkban, ahol a látogatók akár egy-egy költő versére épült házban is megszállhatnak. A koncertsorozat a közösségre is épített – a szervezésben és az előadások lebonyolításában helyi fiatalok is aktívan közreműködtek, az ő jelenlétük nemcsak színesítette az előadásokat, hanem még személyesebbé is tette azokat.

A „Vendégségben az ismeretlen úrnál” című verskoncert során húsz költő – többek között Kölcsey, Arany, Ady, Kosztolányi, József Attila, Pilinszky, Kányádi és Adamis Anna – művei elevenedtek meg. A versek tolmácsolója Lutter Imre, Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke volt, aki érzékenyen vezette végig a közönséget az emberi lélek rejtett zugain. A zenei atmoszférát Jávori Ferenc „Fegya”, Kossuth-díjas zeneszerző, a Budapest Klezmer Band vezetője teremtette meg, zongorajátéka hol kísért, hol kérdezett, hol válaszolt a sorok mögött megbúvó gondolatokra.

A verskoncert formai és hangulati dinamikája folyamatosan váltakozott – feszültségből humorba, lírából játékba, kontemplációból aktív jelenlétbe fordult. Az előadás során a zene és a szó egymást kiegészítve hozta létre azt a különleges műfaji szövetet, amely egyszerre volt koncert, irodalmi est és közösségi élmény. A fiatalokból álló verskórus betétje különösen emlékezetes volt – új színeket, új hangokat hozott, és segített áthidalni a generációk és művészi világok közti távolságokat.

A koncertek különböző helyszíneken valósultak meg: két alkalommal a fedett teraszon, egyszer pedig a Verspark zöldövezeti kertjében, varázslatos természeti háttérrel. A hangzásvilág minden alkalommal új arcát mutatta: míg a terasz intimebb, zártabb hangulatot sugárzott, a kert szinte misztikus keretet adott a művészi pillanatoknak.

A közönség aktívan részt vett az esteken, a fiatalok mellett tanárok, kulturális szakemberek, pécsi és orfűi érdeklődők is megtöltötték a helyszíneket. A koncert végén lehetőség nyílt közvetlen beszélgetésre az előadókkal, valamint a versek és dalszövegek lapozgatására is. Mindezt pogácsa és üdítő mellett, barátságos, befogadó közegben.

A verskoncertek különleges eredménye, hogy a nézők nemcsak hallgatták, de átélték a költészetet – a hangulatok, a szavak ritmusa és a zene rezonanciája révén. A lét nagy kérdései, az emberi esendőség, a hit, a szeretet és a szerelem – mindaz, ami bennünk van, de olykor nem tudjuk megfogalmazni – most egyszerre volt jelen. És ahogyan Kosztolányi írta, még ha botladozva is, de mindannyian egy nagy, ismeretlen úr vendégei voltunk.

A „Vendégségben az ismeretlen úrnál” című verskoncert júliusban, szeptemberben és októberben méltán vált a nyár és a kora ősz egyik legemlékezetesebb irodalmi-zenei eseményévé Orfűn – ahol a versek nemcsak elhangzottak, hanem meg is érintettek.

A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.