Molnár Piroska Kossuth-díjas, kiváló művészt, a Nemzeti Színház színésznőjét választották tegnap Komlós Juci helyett a Nemzet Színészének. A Nemzet Színészeinek hetven perces tanácskozása után Psota Irén közölte a hírt, amit Alföldi Róbert a Nemzeti igazgatója elsőként tudatott telefonon Molnár Piroskával.
Molnár Piroskát valósággal szétkapkodják. Öt színházban játszik, a Nemzetin kívül a Budapesti Operettszínházban, a Játékszínben, a Kolibriben, az Örkény Színházban is fellép, májusban pedig Dunaújvárosban lesz bemutatója. Hihetetlenül strapabíró és nehezen tud nemet mondani. Kossuth-díja átvétele napján is dolgozott. Két Bors néni előadás közben vette át a rangos díjat, amit az öltözőjében felejtett.
Ez jellemző rá. Tán annyira belemámorosodott igencsak hozzánőtt, több százszor alakított szerepébe, valószínűleg annyira körülrajongták a nézőgyerekek, hogy ettől boldog volt, nem is gondolt rá, hogy azt az “aprócska” Kossuth-díjat még haza kell vinnie.
Elképesztő, hogy mennyire szélsőséges szerepeket játszik. Ebben segít, hogy ezt megszokhatta vidéken, Kaposváron, ahová pályája jelentős része kötődik, és ahová Pestről is önszántából szerződött vissza huzamosabb időre. Klasszikus tragédiában, az Ármány és szerelemben ugyanúgy hiteles, ahogy könnyedén komédiázik a Bubus című bohóságban. Lidércesen szívét megkérgesítő, a saját fiát kitagadó anya a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból előadásában, és lazán sármos, időskori szerelmes a Vesztegzár a Grand Hotelben musical változatában.
Az Én vagyok a Te előadásában megjegyezhetetlennek tűnő Esterházy Péter által írt végeérhetetlen körmondatokban beszél magától értetődő természetességgel. Mereven nyársat nyelt ápolónő az Orfeusz alászáll-ban, és tolószékében az élet nagy kérdésein merengő Giza a Macskajátékban. Ezek csak mostani szerepeiből ízelítők. Régi szerepeiből is számos a legendás. A Csárdáskirálynőben bámulatosan nőies primadonna volt, miközben idézőjelbe tette az operett “monumentális idiotizmusát”. Az öreghölgy látogatásában dermesztő végzetként jelent meg.
Tragikus ereje döbbenetes. Komikus vénája elementáris. Nincs benne semmi sztárallűr. Civilben szerényen csendes, miközben kevesen képesek nála jobban hangoskodó nagypofájúakat játszani. Szereti a közönség, ugyancsak kedveli a szakma. A pályája érdekében szinte mindent feláldozott. De sokat is kap vissza tőle. Most éppen a Nemzet Színésze lett. Ha valaki, akkor ő biztosan megérdemelte.
