Hírek

87 éves lenne Allen Ginsberg

Published on

Allen Ginsberg a beatnemzedék egyik ikonikus alakja, aki botrányokban, tragikus és groteszk eseményekben gazdag és alkotó életet élt. A 20. századi amerikai költészet egyik legnagyobb alakja volt, életművével tabukat döntött. Erről az életről jöjjön most egy rövid visszajátszás. Hogyan élt és halt a „hippik apja”, a „beatnemzedék pápája”?

„Aztán az iskolában volt egy nagy, disznó kövér, csúnya tanárnőm, aki ráadásul mindig izzadt és minden nyáron bűzlött. De amikor Whitmant olvasott fel, megszépült.”

Irwin Allen Ginsberg 1926-ban, Newarkban született egy oroszországi eredetű zsidó családban. Apja angoltanár, anyja gyógypedagógus volt. Utóbbi súlyos betegként, paranoiái miatt elmegyógyintézetbe került, ahol homloklebeny-műtétet hajtottak végre rajta. Ginsberg Kaddis c. művével állított megrázó emléket neki.

A középiskola elvégzése után a Columbia Egyetemre iratkozott be előbb jogra, majd irodalom szakra, de diplomát soha nem szerzett. Életében megszámlálhatatlan foglalkozást űzött, és közben bejárta a fél világot. Tanulmányozta a klasszikus irodalmat, a keleti filozófiákat és a kábítószerek hatását az emberi tudatállapotra. Persze, nem elméleti szinten. A költői pályán állítólag az a delíriumos állapot indította el, amelyben William Blake hangját hallotta, amint a napraforgóról verselt.

A Columbián került barátságba a későbbi beatmozgalom legendássá vált alakjaival: William S. Burroughs-szal és Jack Kerouac-kal, akik nagy hatással voltak rá, ami persze kölcsönös.

Egy kis pszichiátriai kezelés (a börtönt elkerülendő vádalku után) és mexikói drogkísérletezgetés után 1955-ben San Fransiscóba költözött, amely a beatmozgalom és irodalmi kör központjává vált. Lényegében „Frisco” lett a legszabadabb erkölcsű amerikai város, a derűs, bohém életforma színtere, s Ginsberg lázadó életében a feltöltődés ideális helyszíne.

A beatnemzedék egyik vezéralakjává az Üvöltés (1956) című verseskötetének megjelenése után vált. Lényegében ez volt az első igazi beat verseskötet. A cenzúrahatóság azonnal lecsapott rá, trágársággal és obszcenitással vádolták, de 1957-ben a bíróság kimondta, hogy a durva részleteket ellensúlyozza a költemény szociális értéke.

Ginsberg San Franciscóban ismerte meg élete párját, a modell és költő Peter Orlovskyt, akivel aztán haláláig együtt éltek. A hatvanas évek elejétől belevetette magát a hippi-mozgalomba, de már ekkor is foglalkozott a meditációval, a Zen buddhizmussal. (1971-ben találkozott a buddhista meditációs mesterrel, Csögyam Trungpa Rinpócséval, aki az elkövetkező években legfőbb szellemi guruja lett.)

Óriási szerepe volt a vietnami háború elleni tiltakozások megszervezésében. Apropó, tőle származik a „flower power” kifejezés is.

Ginsberg akkori költészetére végig jellemző volt az amerikai életforma és kultúra elutasítása. A miszticizmus csak a későbbiekben jelenik meg nála.

Számos lemezt is készített, így bizonyítva, hogy a vers és a zene különválása csak ideiglenes állapot. Közösen énekelt és verselt többek között Bob Dylannel, Patti Smith-szel és Paul McCartney-vel. Költészete olyan zseniális előadókra gyakorolt egyértelmű hatást, mint Jim Morrison vagy Lou Reed.

Dylan és Ginsberg

A magyar PEN Klub meghívására többször járt Magyarországon, először 1980-ban, utoljára 1993-ban. A nyolcvanas évek derekán a Petőfi Csarnokban is fellépett egy Ginsberg-Hobo Blues Band közös koncerten.Allen Ginsberg New York-i otthonában halt meg májrákban 1997-ben.

„Egy költő számára ez a legnehezebb: fel kell készülnie arra, hogy csak önmagának ír. Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne kelljen gyakran erre gondolnom. A lényeg, hogy az ember kiadja magából, megtisztuljon, és hogy mindig megőrizze öntudatát, még ha ez gyakran elég gyötrelmes is.”

(forrás: Hír.ma)

Exit mobile version