Verssel és játékkal tanítják az életet

Négy iskolában és egy óvodában indított el Borsodban drámapedagógiai foglalkozásokat, hátrányos helyzetű gyerekeknek az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület. Fontos társadalmi és emberi témákat járnak körbe.

A TAMOP 3.2.13-12/1-2012-0379 számon futó „Kell egy kis Kávészünet… Lutter Imrével” elnevezésű projekt foglalkozásainak központi résztvevője Lutter Imre előadóművész, drámapedagógus és a Kávészünet zenekar. A művészek, játékos feladatokkal tarkítják a programokat. Minden foglalkozásról tévéfelvétel is készül, amik a youtube közösségi videó-megosztó portálon is láthatók, emellett fotókon is dokumentálják az eseményeket. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektben közel ezer diák vesz részt.

A foglalkozásokat az iskolák és a gyerekek összetételének sajátosságait figyelembe véve tartjk meg, amelyek központi résztvevője a Kávészünet zenekar, Németh Ferenc és Popovics György énekes-zenészek, valamint dr. Lutter Imre drámapedagógus, előadóművész, mint az egyes alkalmak moderátora. A zenészek és a foglalkozásvezető közötti összhang megléte mellett, a prózai és a zenei arányok súlyozása, a figyelemfelkeltés és annak fenntartása, a diákok közösségi aktivitása, a maradandó élmény – alapfeltételei a sikernek.

„A kollektív drámaépítés esetében a moderátor egyfajta „kontroll” szerepet lát el, irányítja a csoport munkáját. Fontos volt, hogy a csoport kreativitását, szárnyalását nem szorítsuk háttérbe, fel kellett ismerni annak a lehetőségét, hogy miként tudjuk használni a csoport ötleteit, miként tudunk rendezőtanárként a játszók rögtönzött ötleteiből éles szemű dramaturg módjára építkezni. Szintén nehéz feladat volt a dramaturgiai értelemben vett túlkapások, a lelkesedés szülte megoldhatatlan ötletek kezelése. Ezt már az első percekben kezelni kellett” – mondta el a vers.hu riporterének Lutter Imre.

„A tanulók az egyes iskolák csoportjain belül is meglehetősen változatos képet mutatnak, az intézmények közötti különbségek egy része pedig magával az életkorral függ össze. Ezen túlmenően is, alapvetően nagy egyéni eltérések tapasztalhatók az azonos életkorú gyerekek között is: az egyik nyolcéves lényegesen fejlettebb vagy fejletlenebb, mint a másik, másrészt ugyanaz a nyolcéves sokkal fejlettebbnek mutatkozhat az egyik tudásterületen, mint egy másikon. Ezért nagy odafigyeléssel és gondossággal kellett előkészíteni magát a foglalkozást is, hogy a különböző képességű és motivációjú gyerekek figyelmét egyaránt felkelthessük és fenntarthassuk, másfelől közösségi, tehát együttes tevékenységre sarkalljuk őket.”

A foglalkozás emblematikus pontjai a versek, amelyek leképezik a hétköznapi szituációkat. A folyamatban a verstanulást és a költészeti anyag hangulatát, miliőjét segített megérezni a Kávészünet zenekar interaktív verstanítása. Az elhangzó szövegeket a gyerekek papír alapon is megkapják, valamennyi alkalomról fotó- és videódokumentáció készül, utóbbit oktatási segédanyagként egy-egy link segítségével elérhetővé teszik az intézmények számára.

A tanulás során az ember úgy javítja a környezethez való alkalmazkodását, hogy emléknyomokat szerez, amelyek valamiképpen a külvilágot reprezentálják, sémákba szerveződnek, és így képessé teszik az egyént a külvilágból érkező információk feldolgozására és különféle műveletek elvégzésére. Egy dolog azonban a tanulás általában, és más dolog az iskolai tanulás. Itt ugyanis az eredményesség egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a tanuló együttműködjék a tanárral/moderátorral. Ebben meglátásunk szerint nagyon komoly sikert érünk el, hiszen a hiperaktív és a hátrányos helyzetű tanulók figyelmét a teljes foglalkozás alatt le tudjuk kötni, és aktív résztvevői a közösségi munkának – meséli Lutter Imre.

Az első foglalkozás témája a játék és az élet, a gyermekkor és felnőtté válás volt. A folyamatot a versekre épülő beszélgetéssel vitték végig, a reakciókat nyomon követve iktattak be bizalomjátékot. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai című kötetciklusából két verset, Weöres Sándor: Kisfiúk témáira című írását, vagy József Attila Mama című versét éppúgy felhasználták a gyermeki létállapot, a szülői hátterezés és a személyiségfejlődés jegyeinek prezentálása kapcsán, mint ahogy a metaforákkal, megszemélyesítésekkel dolgozó természeti (állatos) verseket, prózákat.

A második foglalkozás a tisztesség és csalárdság kérdéskörére épült. A téma önmagában is lehetővé teszi különböző magatartásminták bemutatását és tapasztalatszerző helyzetgyakorlatok kipróbálását játékos formában. A felhasznált módszer és irodalom a viselkedéskultúra, a társas és közösségi kapcsolatteremtés, illetve a beszédkultúra fejlesztése mellett a magyar költészet megismertetését és örökzöld helyzetek tolmácsolását tette elérhetővé. Az erkölcsi ítéletek fejlődésének kérdését előtérbe helyezték, és magukkal a résztvevőkkel fogalmaztatták meg saját értékítéletüket, és terelték a helyes morál irányába.

A harmadik foglalkozás témája az emberi kapcsolatok, az egyén és a közösség, a társadalom volt. A versekre épülő beszélgetések segítették a résztvevőket abban, hogy elsőként az alapfogalmakat járják körbe és tisztázáuk. A társadalomról, az érzelmek kinyilvánításáról, a családi kapcsolatokról, a szeretetről, a szeretet igényéről beszélgettek elsőként, majd fokozatosan tértek át a társadalomra: a családi életből a magánéletbe, majd a közéletbe, párhuzamba állítva a legfontosabb célkitűzéssel, amely a valós szinergiát jelenti ezek között: a tettvágy a jóra, az ambíció és a motiváció témakörére. Felderítették a társadalom szó eredetét, a közösségi lét, a hontalan és a hajléktalan közötti különbségeket, ezek okait feszegették, és érintették a politika, a döntéshozás szintjét is.

A bizalom – óvatosság, illetve a segítség – tettrekészség tengelyén mozgatták a verseket is, és körüljárták, milyen az, amikor nem ismerik el az ember képességeit, tudását, vagy nem hisznek neki, és mi szükséges ahhoz, hogy a felismerés és a felszínre hozás képességét fejlesszék.

A dráma sajátossága, hogy történetben gondolkodik, hiszen egy történet szereplőiként szembesülünk az események kínálta kihívással. A „világ összes története” rendelkezésünkre áll, ezzel együtt biztonságot jelenthet, ha már „bevált” irodalmi alkotást választunk – mondja az előadóművész. Kiváló lehetőségeket kínálnak a versek, amik aktuálisan is segítségükre voltak: József Attila Tiszta szívvel, Lackfi János: Véletlen, Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa, József Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék, Weöres Sándor: Majomország, Heltai Jenő: Ballada a három patkányról. Bizalomjátékkal illusztrálták és érzékeltették a közösséghez tartozást: a szemüket becsukva bízták rá magukat egy önként jelentkezőre a résztvevők, és sétáltak a teremben, zenei aláfestésre.

A foglalkozások a társadalmi lét, a viselkedéskultúra, a magánélet és a közösségi élet közötti magatartásbeli különbözőség és hasonlóság felismerését teszi lehetővé, a viselkedéskultúra és az empatikus képesség fejlesztése mellett a magyar költészet megismertetését és örökzöld helyzetek tolmácsolását teszi elérhetővé, ezek pedig különösen jelentős kérdések, ha hátrányos, sőt halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről van szó, mint itt, a bevont diákok esetében.

A negyedik foglalkozás a szerelem és a párkapcsolat témája köré épült, míg az ötödik a kreativitás fogalmát járta körbe. Az utolsó alkalom decemberben lesz, ezen az esélyegyenlőség, a gazdagság és a szegénység lesznek a témakörök.

Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület kiemelten fontos feladatának tartja a legfiatalabb korosztály, az óvodások és az általános iskolások felkészítését az élet legkülönbözőbb helyzeteire. Ehhez az élő és megszólaló, valamint tipikus és speciális helyzeteket, szituációkat generáló költészetet hívja segítségül, amely lehetővé teszi különböző magatartásminták bemutatását és tapasztalatszerző helyzetgyakorlatok kipróbálását játékos formában, a tanítási dráma segítségével. A foglalkozások a viselkedéskultúra, a társas és közösségi kapcsolatteremtés, illetve a beszédkultúra fejlesztése mellett a magyar költészet megismertetését és örökzöld helyzetek tolmácsolását teszik lehetővé és elérhetővé, amely különösen jelentős eredményeket produkál a hátrányos helyzetben lévő gyerekek körében. A pályázat keretében meghatározott célokat és lehetőségeket figyelembe véve egy szakmai értelemben három modulra épülő programot dolgozott ki, amelynek révén a gyerekeknek egyszerre kínál és mutat alternatívát, és nyújt menedéket az élet különböző helyzeteinek feldolgozásához. A program több szakmai modulra épül, amelyek követik a költészet életszerű szituációinak kettős, érzelmi és értelmi alapú feldolgozásának lehetőségeit.

Résztvevő intézmények:

1) Gyöngyszem Napközi Otthonos Óvoda (Sajólád)

2) Körzeti Általános Iskola és Óvoda (Ormosbánya)

3) Móra Ferenc Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (Mályi)

4) Fráter György Katolikus Általános Iskola (Sajólád)

5) Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda (Rudabánya)

A foglalkozások témái:

1)      A játék és az élet, gyermekkor és felnőtté válás

2)      Tisztesség és csalárdság

3)      Emberi kapcsolatok, egyén és közösség, társadalom

4)      Szerelem, párkapcsolat

5)      Kreativitás

6)      Esélyegyenlőség, gazdagság és szegénység

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.