Esterházy Péter író nyitotta meg csütörtök délután a 87. Ünnepi Könyvhetet és a hozzákapcsolódó 15. Gyermekkönyvnapokat a budapesti Vörösmarty téren. Országszerte több mint 80 városban rendezik meg június 9. és 13. között az Ünnepi Könyvhetet, amelyen 200 könyvkiadó vesz részt és több mint ezer szerző dedikál.
„Képírók, korrektorok, grafikusok, szerkesztők, főszerkesztők, kiadóvezetők, hol névtelen, hol nevesíthető, de mindenképp áldozatos munkája. Ritkán gondolunk rájuk a hétköznapokban, legyen ez hangsúlyosan az ő ünnepük is” – mondta Esterházy, akinek megnyitó beszédét
Dés László szaxofonjátéka is különlegessé tette. A Kossuth-díjas író Hasnyálmirigynapló című kötete a könyvhétre jelent meg.
Esterházy Péter teljes beszélde megtekinthető itt:
Országszerte több mint 80 településen rendezik meg június 9. és 13. között a 87. Ünnepi Könyvhetet és 15. Gyermekkönyvnapokat, amelynek központi helyszínén, a fővárosi Vörösmarty téren több mint ezer szerző dedikálása várja az olvasóközönséget. Az Ünnepi Könyvhét a maga nemében páratlan esemény Európában, valódi hungarikum, hiszen több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Vörösmarty téren idén is több mint 200 kiadó képviselteti magát, az alkalomra megjelenő újdonságokat felvonultató könyvheti listán pedig 90 kiadó – 76 magyarországi és 14 határon túli – 323 friss kiadványa szerepel. A lista legolcsóbb könyve idén 800 forint, míg legdrágább tétele mintegy 12000 forint, aki az összes újdonságot szeretné megvásárolni, több mint 970 ezer forintot kell fizetnie.
Esterházy Péter és Dés László – Fotó: Mohai Balázs, MTI
A sajtótájékoztatón Tarján Tamás irodalomtörténész a könyvhét újdonságairól szólva úgy fogalmazott: egy-két terület kivételével, az idei könyvtermés kiemelkedően nívós, jelentős anyagot sorakoztat fel. A költészetet “tapasztalt rókák” és eddig kevésbé ismert, ám a “mélyvízbe dobáskor jól bevált” fiatal alkotók képviselik – hangsúlyozta Tarján Tamás, aki szerint ha semmi más nem jelent volna meg, csak Térey János gyűjteményes verseskönyve, már akkor is ünnep lenne az idei könyvhét. Szintén a lírai kínálat alapvető darabjának nevezte Tóth Krisztina Világadapter című új kötetét. Több mint két évtized után ismét virágzik Magyarországon a próza dokumentáló, naplózó formája; számos feljegyzéseket, naplókat, fiktív életrajzokat tartalmazó kiadvány jelent meg a könyvhétre.
Szintén meghökkentően sok az igényes történelmi lektűr, ugyanakkor a valódi történelmi regény műfaját egyetlen kötet, Darvasi László Taligás című könyve képviseli – emelte ki az irodalomtörténész, aki megjegyezte azt is: idén nagyon gyenge a “humorkínálat”, kevés a dráma, ugyanakkor sosem látott erősségű szerepet kap az idei prózatermésben a szexualitás, a pornográfia. Külön kiemelte a kínálatból Sándor Erzsi Anyavalya című kötetét, amely a szintén új kötettel jelentkező Esterházy Péterhez méltó kíméletlen őszinteség hangján szólal meg. Méltatta a saját nélkülözhetetlenségüket ismét bizonyító kis kiadókat, köztük a könyvhét alapításában hatalmas szerepet játszó Supka Géza egy teljesen elfeledett írását közreadó Nap Kiadó munkáját, de kiemelte a több kultúrtörténeti érdekességet megjelentető Kortárs és Corvina kiadókat is. Tarján Tamás arról is beszélt, hogy bár gazdag az ismeretterjesztő könyvek kínálata, gyakorlatilag nincs az 1956-os forradalomra reflektáló könyv, a történeti jellegű munkák között továbbra is a második világháború és a holokauszt témaköre dominál.
A gyerekkönyvek közül egyéb kiadványok mellett kiemelte Kollár Árpád Csimota Kiadónál megjelenő új kötetét, amely véleménye szerint “egyben abszolút felnőttkönyv” is. Mint fogalmazott, megfigyelhető a tendencia, hogy sok gyerekeknek -, valamint felnőtteknek írt könyv célközönsége felcserélhető egymással. Tarján Tamás összefoglalójában elmondta azt is, az idei listán talán túl sok a már kissé elfeledett, először évtizedekkel ezelőtt, most pedig újra kiadott könyv, egyes kiadványok pedig a külcsínt vagy a belső tartalmat tekintve egyszerűen nem felelnek meg a könyvhét magas nívójának. A sajtótájékoztatón Kocsis András Sándor, a MKKE elnöke hangsúlyozta: rendkívüli büszkeségre ad okot a magyar irodalom, ugyanakkor a közelmúltban több a könyvkiadók életét megnehezítő döntés született. Mint fogalmazott, “teljesen értetlenül” állnak az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kisebb könyvkiadókat sújtó döntése előtt, amelynek értelmében idén nem írtak ki pályázatot a könyvheti részvétel támogatására. Szintén súlyos problémának nevezte Kocsis András Sándor, hogy fél éve nem sikerült megegyezésre jutni a kormánnyal az iparűzési adó számításának kérdésében. Az elmúlt időszakban ugyanis több helyi önkormányzat adózási osztálya magas büntetéseket szabott ki azokra a kiadókra, amelyek termékként, és nem szolgáltatásként adóztak kiadványaik után. Mivel jelenleg 14 kiadó ellen folyik vizsgálat, és több száz milliós büntetések vannak kilátásban, a MKKE a Kúria állásfoglalását kéri, ha ez is eredménytelen, akkor a strasbourgi bírósághoz fordulnak – mondta el a szervezet elnöke.