Az év egy napján szerte a világban mintegy 100 ezer költő azért olvassa fel az írását, hogy történjen valami változás. Szeptember 29–én 115 országban 700 költészeti eseményre kerül sor. A költők ezen a napon a legfőbb értékekről beszélnek.
Így állnak ki a békéért, ami manapság módfelett törékeny, a vallásszabadságért, az etnikumok egymás melletti megféréséért, s a rasszizmus, a cenzúra és a környezetszennyezés ellen. Tavaly a budapesti Műcsarnokban több mint 100 művész lépett fel és tíz órán át verseltek, zenéltek. Idén a PIM, a Petőfi Irodalmi Múzeum a helyszíne a monstre költészeti felolvasásnak és zenei rendezvénynek. Délután három órakor kezdődik és hajnali egy óráig tart. Ez lesz a költői szabadság ideje. Cenzúra nincs. Erdős Virág költő, akit gyakran látni az utcán, amint a kisemmizettek jogaiért demonstrál, azt mondja, másokkal ellentétben ő abszolút hisz abban, hogy a művészetekkel meg lehet változtatni a világot; legegyszerűbben talán versekkel.
Történjen valami, hogy lássék az, mi az, hogy kötészet, magyarázza Kemény István. Kukorelly Endre meg, aki a hajléktalanok budapesti űzése ellen a Parlament előtt úgy demonstrált, hogy több száz emberrel együtt lefeküdt a betonra, azt mondja, ha a költészet egyáltalán nem vesz tudomást arról, hogy az emberekkel hogyan beszélnek, s milyen problémáik vannak, akkor félreérti magát. Változás ide vagy oda, Jónás Tamás arra törekszik, olyan verseket írjon, amik a hagyományokhoz kapcsolódnak. Juhász Ferenc meg, aki korát tekintve ősöreg, s titkon már készül az Elmúlás-vadonba, igenis nagyon szeretné, ha a költészet előidézne változásokat.
Ez lesz a magyar valóság ez évi nagy költészeti eseménye, amin zenészek és slamköltők is fellépnek. A fellépők között ott lesz Egressy Zoltán, Garaczi László, Györe Balázs, Kiss Judit Ágnes, Peer Krisztián, Sajó László, Schein Gábor, Simon Márton, Szálinger Balázs, Tóth Krisztina, Závada Péter…
Szükségünk van a költészet szolidaritására.
(Scipiades Erzsébet / Népszava)
