Hírek

Shakespeare 450

Published on

Rekordnak számító, több mint 11 200 méter magasságban, egy repülőgépen tartott előadással ünnepelte meg William Shakespeare születésének 450. évfordulóját egy amerikai társulat.

A Reduced Shakespeare Company a londoni Gatwick repülőtérről az olaszországi Veronába tartó járaton adta elő a Shakes on a Plane című darabját. Simon Cole, Gary Fannin és William Meredith ezzel valószínűleg megvalósították a legmagasabban tartott színházi előadás rekordját.

Az április 23-ai rendhagyó előadással a bárd születésének 450. évfordulója előtt tisztelegtek. A produkció, amely a Rómeó és Júliából, a Titus Andronicusból, az Othellóból, a Macbethből, a Julius Caesarból és a Hamletből is tartalmazott jeleneteket, majdnem egy órán át tartott.

“Őszintén szólva ez volt a legszórakoztatóbb repülőút, amelyben valaha részem volt” – mondta a 39 esztendős Simon Cureton, aki feleségével és gyermekeivel utazott Veronában élő rokonaikhoz. “Az első sorban ültünk és a színészek nagyszerű módon vonták be a gyerekeket” – lelkendezett a Sydneyben élő férfi.

Az Easyjet légitársaság szóvivője szerint a rekordot a jövő héten hagyja jóvá hivatalosan a Guinness-szerkesztőség – adta hírül a BBC News.

Hatalmas születésnapi ünnepséget rendezett Shakespeare születésének napján a Miskolci Nemzeti Színház és közönsége. Szerda délelőtt elkezdődött a folytatásos történet – a színházi dolgozók és miskolci középiskolások 55 ezer műanyagpalack-kupakot válogattak szét, s elkezdték az alkotást. Az ünnepen az angol író darabjait is láthatta a közönség, de volt kuriózumnak számító koncert, autentikus torta, tízpercesek és angol sör is.

Ahogyan arról beszámoltunk, szerdán Shakespeare születésének évfordulóját „ülték meg” szórakoztató módon a miskolci színházban. Voltak musical történetek, s természetesen színházi előadások is – délután Rómeó és Júlia történetét láthatta a közönség a Miskolci Balett előadásában, majd a dán királyfi esete került középpontba, hiszen a Kiss Csaba által rendezett Hamletet mutatták be.

Az este igazi kuriózumokkal telt. Elsőként koncertet adott az Irie Maffiából ismert Sena, aki Mákos Alberttel (cselló), Gryllus Samuval (basszusgitár), G. Szabó Hunorral (dob) és a Miskolci Balettel kiegészülve Shakespeare-szonetteket énekelt, majd késő este újra teátrumi hangulat lett a Csarnokban. A színház rendezői kiforgatták, újraértelmezték az angol irodalom egyik legnagyobb alakjának híres jeleneteit. Volt furcsa erkély-jelenet, Shakespeare, mint uzsorás is megjelent tíz percre, de láthatott a színházkedvelő tömeg Shakespeare-kilépőt és volt műfordítás paródia is többek között.

A hivatalos programot követően – születésnap lévén – érkezett az író korának receptje alapján elkészített torta, volt tűzijáték és a kivételes ízek kedvelői kétszáz éves, angol recept alapján elkészített sört is kóstolhattak.

A Shakespeare-ünnep nem ért véget a születésnapon, hiszen a kupakokból készülő óriási arcképet szombaton függesztik ki a teátrum homlokzatára, de előtte, pénteken filmvetítés is lesz: A Broadwayról, a Richard Rogers Színház előadását vetítik majd – az ottani Rómeó és Júlia egyik főszereplője Orlando Bloom. A vetítés után újra érkezik Hamlet, ha valaki lemaradt volna róla szerdán.

A Miskolci Nemzeti Színház következő évada Shakespeare életművének bűvöletében telik majd.

Gyulán a nyáron ünnepelnek. Fele komédia, fele tragédia – így összegezhetjük a jubileumi Shakespeare Fesztivál idei programját. A tizedik alkalom újdonságot is hoz: a Shakespeare Fringe Fesztivált!

Július 3-án a Szentivánéji álom bemutatója lesz a gyulai Várszínpadon a budapesti Nemzeti Színházzal közös produkcióban a fiatal grúz rendező, David Doiashvili irányításával. A jubileumi fesztivál egyik kiemelt előadása a Shakespeare’s Globe színház vendégjátéka Londonból. A népszerű társulat a Sok hűhó semmiért című komédiával érkezik Gyulára, Max Webster rendezésében. Az évad egyik magyar sikere, a székesfehérvári Lear király Cserhalmi György főszereplésével lesz látható és meghívták a Vízkereszt, vagy amit akartok című komédiát a Vígszínház előadásában, valamint a Macbeth/Anatómia előadással a Maladype Színházat.  Egy kiváló chilei társulat az Othellot mutatja be mindössze 2 szereplővel és bábokkal a Kamara színházban. A nagyszerű lengyel színész, Piotr Kondrat a Hamletet játssza el egy látványos egyszemélyes előadásban a Vár körül.

Vendég lesz ismét a kiváló belga énekesnő Caroll Vanwelden, aki Shakespeare-t jazzbe ölti. Most először hirdették meg a Shakespeare Fringe Fesztivált, ahol utcaszínházi előadásokat, zenés produkciókat láthat Gyula város  közterein a nagyérdemű publikum. A fesztivál végleges programja júniustól itt: www.shakespearefesztival.hu

450. születésnapja alkalmából Shakespeare egyik legismertebb hazai kortárs fordítóját, Nádasdy Ádámot kérdezte a Könyves blog.

“Könyvnél az olvasó például újraolvashatja a bekezdést, vagy akár vissza is lapozhat, hogy tudja, kiről is van szó, hiszen ezt maga a szerző is meg tudja csinálni. Színpadon ilyen lehetőség nincs, ott muszáj újra jelezni, hogy épp kiről van szó” – mondta Nádasdy Ádám.

Az író elárulta, fordítás közben néha fel-alá jár a szobában, és hangosan mondja a szöveget, hiszen mégiscsak egy színdarabról van szó. “Egyetlen mondatot sem lehet félreérteni, mert ha a mondat elejéből esetleg másvalamire lehet következtetni nyelvtanilag, akkor elromlik az egész” – tette hozzá.

“Én szeretek régimódi lenni, ez nyilván azzal is összefügg, hogy idős ember vagyok, egy fiatal fordító másképpen csinálja. Szeretem, ha a néző egy Shakespeare-darab közben, a színházban ülve érzi, hogy az most egy Shakespeare-darab. Persze az is fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg – hiába minden – mai nyelv kell. Folyton szlalomozni kell az új és a régi között” – fogalmazott Nádasdy Ádám.

Fotó: konyves.blog.hu

“Én például szeretem keverni a színpadon a tegezést és a magázást. A régebbi fordítók inkább a tegezést használták, amivel a mai fülnek kicsit méltóságteljesebbé vagy régimódibbá, meseszerűbbé válik a szöveg. Vegyük például, ha az utcán sétál valaki, megszólít egy ismeretlent, és megkérdezi tőle, hogy valami merre található. Ha tegezve kérdezi, akkor az régimódi és meseszerű, hiszen mi nem tudjuk elképzelni, hogy egy ismeretlenhez tegezve beszéljünk. Én szeretem ilyesmikkel maivá, vagy modernebbé tenni a szöveget, mert a közönség nem veszi észre, hogy ebben van valami régimódi. De miért is lenne? Hiszen Shakespeare nem óhajtott régimódi lenni, ő azt akarta megmutatni, hogy valaki odamegy valakihez, és megkérdezi, hogy merre van a kikötő” – mutatott rá Nádasy Ádám.

A kérdésre, milyen hatással van Shakespeare az életére, az író elmondta: jobban észreveszi a dolgok komikus, vagy fonák elemeit. “Ő is állandóan ezt csinálja, szinte nincs olyan tragédia, amiben ne lennének komikus jelenetek, vagy ahol az embernek ne kéne, ha máshogy nem, hát kínjában nevetnie azon, hogy ekkora disznóságot hogy engedhet meg magának valaki” – fogalmazott Nádasdy.

Az író szerint azért nehéz a humort átültetni magyarra, mert az változik a leggyorsabban. “Ahhoz sokszor nagyon nagy odafigyelés kell, hogy a tizenkilencedik századi fordításokban észrevegye az ember, hogy ezen nevettek akkoriban, vagy, hogy a fordító vicces akart lenni. Az akkori közönségnek nyilván az is volt, ma viszont az ember el sem mosolyodik rajta. Kicsit olyan ez, mint a folklór esetében. Ha hatodszor hallunk egy népdalt, és elmagyarázzák, hogy miről szól, rájövünk, hogy valójában egy bődületes malacság. Mikor először halljuk, bele sem gondolunk, hogy mit lehet érteni rajta. Ha valaki hazudozik és leleplezik, az viszont most is vicces, a különbség tehát nem a jellemekben, hanem a nyelvi megformálásban van” – hangsúlyozta Nádasdy Ádám.

(forrás: szinhaz.hu, minap.hu, könyvesblog, MTI)

Exit mobile version