Hírek

Saját versek saját fordításban

Published on

Különleges könyvet mutattak be Pécsett. Blazsetin István saját horvátul írt verseskötetét fordította le magyarra. A szerző az „önfordítás” nehézségeivel küzdve teremtett egy igazi költészeti ékkövet. Művészetét Pilinszky Jánoséhoz hasonlítják Horvátországban.

A Pécsi Tudományegyetem horvát tanszékén oktató Blazsetin István először magyarul tanult meg édesanyjától, később sajátította el a horvát nyelvet édesapjától. Mindeddig horvát nyelven írta műveit, így a 2003-ban megjelent Porcija Besmisla című kötetét is, amelynek műfordítását most maga végezte el. Az Egy adag értelmetlenség kötet bemutatója szerda este volt a pécsi August Senoa Horvát Klubban.

A bemutatón az eszéki egyetem hungarológiai tanszékének egyetemi docense, Medve Zoltán elmondta, a fordítás kilenc év távlatában készült el, de a két kötet formája ugyanaz, pillanatképek sorozata jelenik meg benne. „A tárgyiasult líra a szerző és az emberek közötti viszonyokat feszegeti. A művekben hangsúlyos szerepet kapnak a tájképek, valamint a természet is, mindezt némi iróniával kezeli” – mondta, hozzátéve: művészetét Pilinszky Jánoséhoz hasonlítják Horvátországban.

Blazsetin István azt mondta, megpróbált hű fordítója lenni verseinek, nem pedig újabbakat költeni, ám szerinte a fordítás lehetetlen feladat. „Állandóan fékezni kellett magam, ne valami mást írjak, hanem térjek vissza a 2003-as szöveghez. A két szöveg nem lehet ugyanaz, hiszen a horvát tenger szóról, more-ról sohasem jutna eszembe a kukorica, a tengeri. Egészen más jelentéstöbblettel bírnak a szavak. Volt olyan vers, amit nem is akartam lefordítani, mert nem tudtam, miképpen hangzik magyarul, megállja-e a helyét” – beszélt a nehézségekről a szerző. A kötetben éppen ezért maradtak benne olyan horvát szavak, amelyek ezt a többletet hivatottak jelezni, felmutatni.

Fotó: Bóka Máté Ciprián / Magyar Nemzet

Az 1963-ban született költő, író, műfordító, egyetemi oktató a zágrábi egyetemen tanult, édesapja, Blazsetin István szintén író volt. 1985-ben fordított először magyarról horvát nyelvre költeményeket, s azóta mások mellett Esterházy Péter, Radnóti Miklós, Örkény István, Pilinszky János műveit ültette át horvátra. De fordította Slavko Mihalics, Mario Susko és Ivan Rogics Nehajev műveit is. Az új fordításkötet elkészülte a pécsi horvát klub által elnyert pályázati támogatással valósult meg. Eddig megjelent verseskötetei: Generacijska antologia (Nemzedéki antológia, Dujmov Dragomirral közösen, 1991), Porcija besmisla (Egy adag értelmetlenség, 2003); Két költészeti antológia, a Rasuto biserje (Szétszórt gyöngyök, 2002) és Sjajna igra (Csodálatos játék, 2010) szerkesztője, valamint a Knjizsevnost Hrvata u Magyarskoj od 1918. do danas (A magyarországi horvátok irodalmának története 1918-tól napjainkig, 2000) irodalomtörténet kötet szerzője.

croatia 1991

fotelba
roskadva
bámulod
a képernyőt
élvezed a
képek tűzijátékát
nem is gyanítod
hogy két reklám között
vér folyik patakokban

jama (gödör) – részlet

egy délutánon át
koszorúkat dobáltam
sírodról
anyu lassan egyesével
szedegette őket
a jama meg csak falta falta falta

(forrás: mno)

Exit mobile version