Hírek
Saját hangján idézték meg Ágai Ágnest
Halálának első évfordulóján, családja jelenlétében avatott emléktáblát Ágai Ágnes költő, műfordító tiszteletére Budapesten, egykori háza falán fia, Ágai Kis András és a Magyar Versmondók Egyesülete. Az alkotóra Lutter Imre előadóművész, költő, Wiegmann Alfréd rendező, esztéta és Rosta Géza zeneszerző, előadóművész emlékezett, s közben a költő hangján szóltak idézetei.
Az 1932-ben, Szegeden született Ágai Ágnes versei révén tisztábban láthatunk a másik generáció szemével. Majdnem húsz évig dolgozott a Móra kiadó szerkesztőjeként, és a Kamaszságok mellett a verssel azonos című könyve volt a legnépszerűbb ifjúsági műve. Kritikusai szerint gyermeklírája korát megelőzve idézte meg a svéd gyermekversek őszinte, érzékeny hangvételét.
Budapesten, a III. kerületi Hímző utca 3. szám alatti társasház belső falán helyezték el azt az emléktáblát, amely az élete végéig, több mint fél évszázadon át ebben a házban lakó Ágai Ágnes költő, író, műfordítóra emlékezik. Wiegmann Alfréd nyolc évvel ezelőtt, a Főnix TV-ben készített interjújából csendültek fel részletek, ahol a költő maga tolmácsolja és magyarázza verseit. A rendező az avatáson arról beszélt, hogy Ágai Ágnes egyedi hangvételben tudta megértetni a gyerekek és a kamaszok gondolkodásmódját a felnőtt generációkkal, költészete időtálló, nem mellőzhető, de közben korszakos irodalom, különösen a rendszerváltás időszakában napvilágot látott kötetek, irodalmi anyagok tekintetében. Felidézte a költő Az elterelt idő című versét:
Süket fülekben zúg a dal,
szemek homályát fény veri,
árnyékból holtak intenek,
jelt vár az élő, s nem leli.
A múlt holtága dúlt vidék,
kövek közt piszkolt víz csobog,
jelenünk partján dudva, gaz,
iszapba süllyedt lábnyomok.
Jövőt kiált, ki hallgatag
zsebébe gyűri ökleit,
a szél borzolja tétován
próféták lucskos ingeit.
Lutter Imre is tallózott Ágai Ágnes verseit, Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című versciklusával párhuzamban. Elmondta: A titkokat az ujjaimnak mondom el című vers is tökéletesen fejezi ki, milyen gondolatok támadhatnak egy gyerek fejében, amikor a körülötte lévő világot próbálja értelmezni és magában helyére tenni. Felidézte Lang Györgyi Ágai Ágneshez fűződő történetét, amely a Ha itt lennél velem… című verses interjúkötetben látott napvilágot, s arról tanúskodik, hogyan változtatta meg az egy évvel korábban elhunyt énekes életét a költő egyik verse. A történet szerint Lang Györgyi nagyapja operálta meg annak idején Rajz Jánost Szegeden, aki hálából elvitte Györgyi a helyi könyv- és játékboltba, hogy válasszon magának, amit megtetszik. Annak a szegedi Kárász utcai könyvesboltnak Ágai Katalin volt a vezetője, aki Ágai Ágnes testvére volt. Később, amikor meglátta Ágai Ágnes könyvét és megvette, ő lett a legmeghatározóbb költője.
Ágai Ágnes fia, Ágai Kis András, az alkotás évtizedei mellett az ember, a nő, a családanya jelleméről beszélt. A zsidó származású szegedi kislány életének első évtizedében végig ott lebegett a holokauszt réme: 1932. április 9-én született Ágai Dezső és Hasznos Etel gyerekeként. Verseiben rengeteget mesél ellentmondásos érzelmeiről, amelynek irodalmi kibontakozása már anyaként történt meg, családja jelenlétében. A rendszerváltással, amikor a könyvpiac is átrendeződött, Ágai Ágnes nyugdíjba vonult a Mórából, ám a nyugdíjazást nehezen viselte, és az alkotást soha nem hagyta abba. Élete utolsó, kilencvenes éveiben is posztolt a Facebook-oldalára költői gondolatokat, idézeteket, és megjelent hét újabb könyve.
Rosta Géza zeneszerző, előadóművész pedig, aki sok éven át közösen lépett fel Ágai Ágnessel könyvtárakban, iskolákban, művelődési házakban, több jellemző költemény megzenésítésével emlékezett az alkotóra, aki életének 93. évében, 2024. június 27-én hunyt el.
Ágai Ágnes mintegy húsz évig volt a Móra Kiadó szerkesztője. Érzékeny lírája jellegzetes hangon szólítja meg a gyermek és felnőtt olvasókat. Legismertebb ifjúsági kötetei A titkokat az ujjaimnak mondom el, a Kamaszságok, valamint a NEMzedék című művek. Műfordítóként az orosz gyermekirodalom remekműveit tolmácsolta (Tótágas című versgyűjtemény, Szergej Vlagyimirovics Mihalkov: Miénk a világ). Munkásságáért több elismerést is kapott: 1983-ban a Móra Könyvkiadó Nívódíjával; 1989-ben pedig a NEMzedék című kötetért az IBBY-díj – az Év Gyermekkönyve elismeréssel díjazták.
A most felavatott emléktáblán az Élet című verse szerepel, s ugyanezzel a verssel kerül fel hamarosan egy újabb emléktáblája az orfűi Horizont-idéző Verspark főépületének falára.
#ágaiágnes#emléktáblaavatás#horizontidézőparkmotel#versek