Tündérkirálynő és színészkirály címmel nyílt kiállítás Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán életéről, művészetéről a herendi porcelánmúzeumban. Mintegy száz fotón idézik meg a pár életét.
A kiállítóhely több termében mintegy száz fotó – nagyrészt Keleti Éva és Módos Gábor fotóművészek alkotásai – idézik meg a művészpár, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán szerepeit és magánéletét, de a színésznő több színpadi és filmbeli jelmeze s színházi öltözőasztala, tükre is látható a tárlaton.
A megnyitón Piros Ildikó színművész felidézte: pályáját a Madách Színházban kezdte, ahol majd’ negyven évig játszott főszerepeket, de a szíve a Vígszínházért dobogott, mert ott volt az a “vonzó csillag, A Ruttkai”, akitől “e szövevényes, megtanulhatatlan mesterséget, ami a színjátszás”, el akarta lesni. Főiskolásként minden este a kollégiumból a “Vígbe loholt” és “szerelmesen nézte” Ruttkait.
Megfejthetetlen a titka – mondta a nagy művésznőről a pályatárs, hangsúlyozva: “köszönjük hogy volt ilyen színésznőnk, egy világnagyság, aki évtizedekig elvarázsolt bennünket játszótársakat és a közönséget”.
Szigethy Gábor író, rendező – Ruttkai Éva lányának, Gábor Júliának a férje – Latinovits Zoltánt, a “varázslatos, elbűvölő és szuggesztív erejű” színészt méltatta, aki szerinte “a tekintetével embereket tudott megmozdítani”. Felidézte ugyanakkor Darvas Iván szavait is, aki egyszer azt mondta neki: “Tudod, milyen érzés volt belenézni Ruttkai Éva szemébe?”
Mindkettőjüknek “fantasztikus szeme, tekintete” volt – mondta az író, megjegyezve: szeretnék azt hinni feleségével, hogy ennek a kiállításnak is olyan atmoszférája, légköre van, hogy aki megnézi, az megérzi azt is, “milyen volt a két színész, milyen volt a tekintetük, hogyan néztek szembe a világgal, s milyenek voltak a magánéletükben.”
“Sétáljanak végig a termeken, s örüljenek, hogy két ilyen nagy művész volt nekünk, két ilyen nagy művészünk van” – mondta Szigethy Gábor, megnyitva ezzel a kiállítást, amely június 16-ig lesz látható Herenden.
