Radnóti-díj Lutter Imrének

Kántor Péter, Acsai Roland és Lutter Imre kapták idén a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság által kétévente odaítélt Radnóti-díjat. Az 1971-ben alapított szakmai díj rangját a korábbi kitüntetettek neve is jelzi: mások mellett Nagy László, Juhász Ferenc, Ratkó József, Nagy Gáspár, Kormos István és Szécsi Margit kapta meg.

A Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság 1971-ben alapította irodalmi díját, melyet azóta is kétévente adnak át az arra érdemes költőknek, előadóművészeknek, és azoknak, akik sokat tettek és tesznek azért, hogy a magyar kultúrában fontos és szerethető legyen az irodalom és a költészet. A 2012-es Radnóti Biennálé díjátadó estjét november 30-án, a győri Zichy-palotában tartották a szervezők, a Radnóti Társaság és a a Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson Sopron Megyei Szervezete. Valamennyi kitüntetettet korábbi Radnóti-díjasok méltattak.

Elsőként Kántor Péter vehette át Életmű-díját.

„Nagy öröm ez számomra, hisz Radnóti az egyik legkedvesebb költőm. Másrészt pedig azért, mert Győrben kaptam, és nekem a városról mindig Kormos István jut eszembe. Ugyanakkor itt van a Műhely folyóirat Villányi Lászlóval, úgyhogy minden szempontból különleges ez az elismerés. Persze egy ilyen típusú kitüntetés, egy életmű-díj egy kicsit ijesztő is, hiszen ez azt jelenti, hogy már nem vagyok kölyök, de ezt el kell viselni, ez az élet rendje…” – fogalmazott az író, aki portálunknak meghatódva beszélt arról is, hogy most biztosan nagyon büszkék lennének rá a szülei.

Kántor Péter költői hangjában, világlátásában a banális és a kozmikus, a mindennapi és a különleges, az érzéki és az absztrakt elválaszthatatlan egymástól, ekképp lesznek versei ironikusan filozofikusak, egyszerre játékosak és súlyosak. A megmentett személyesség mindig jellemezte Kántor költészetét, legutóbbi kötetében, a szeptemberben megjelent „Köztünk maradjon” nagy verseiben pedig intenzívebb, mint valaha. Megszólal a közügyek iránt is érzékeny Kántor, hogy politikai-történelmi kérdésekben is költői választ, emlékezetes verseket adjon. Ragyogó képversei, elégikus dalai, filozofikus költeményei maradandó irodalmi értékek.

1968-1973 között elvégezte az ELTE-BTK angol-orosz szakát, majd 1975-1978 között a magyar szakot. 1984-1986 között a Kortárs irodalmi folyóirat munkatársa volt. 1988-tól szabadfoglalkozású író, 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatának vezetője. 14 kötete jelent meg. 1990-ben Wessely László-díjjal, 1994-ben József Attila-díjjal, 2004-ben Vas István-díjjal, 2009-ben Palládium-díjjal tüntették ki. A Biennálén elmondta: a díj azért is különleges számára, mert Radnóti az egyik legkedvesebb költője, Győr pedig a Műhely folyóirat és Kormos István egykori költőbarát miatt nagyon közel áll hozzá. Kántor Péter verseit a szerző mellett Popper Ferenc előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson Sopron Megyei Szervezetének elnöke tolmácsolta.

A fiatal íróként kapható Radnóti-díjra ezúttal, Acsai Rolandot tartotta érdemesnek a kuratórium. „Csodálatos ez az érzés. Ezelőtt, 2006-ban Zelk Zoltán-díjat kaptam, de ez a mostani különösen közel áll a szívemhez. Az utóbbi években a családom, a feleségem és a kislányom a múzsám, ők inspirálnak és ezt azok is észrevették, akik kritikát írtak a köteteimről. Úgy érzem, amit szerettem volna megírni azt már megírtam, most az élmények felé nyitok. Egyszerűen élni kell, várni a jövőt és nyitott szemmel járni a világban, hagyni, hogy lecsapódjon minden élmény és érzés költészetként” – hangsúlyozta az író, akit Jász Attila költőtársa méltatott.

Acsai Roland ELTE BTK-n szerzett diplomát. A Szépírók Társasága, a József Attila Kör és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. 2006-ban Zelk Zoltán-díjjal tüntették ki. Eddig négy verseskötete jelet meg. A közelmúltban ösztöndíjak segítségével hosszabb időt töltött Finnországban, méghozzá családjával, ami azért is fontos számára, mert kislányát tekinti Múzsájának.

Az irodalomba vetett munkásságáért ugyancsak Radnóti-díjban részesült Lutter Imre médiaszakember, újságíró, előadóművész. „A kultúra és a költészet mindenhol ott van. Ki-ki a maga módján fedezi fel. Azok a dolgok, amiket az ember érzékel a világból – a saját életfilozófiája, a saját élettapasztalata, a személyes kapcsolatai, gondolatai – ezek mind-mind az emberi létállapot egyes fázisai, és ha ezeket szavakkal ki tudjuk fejezni, abból lesz a költészet, ami nem más, mint az érzések ünnepi megfogalmazása” – mesélte Lutter Imre, majd hozzátette, hogy Radnóti-díjasként is ugyan annyit fog tenni a hazai kultúráért, mint az eddigiekben.

Lutter Imre Karinthy Frigyes, Örkény István és Séra Gábor verseivel köszönte meg a kitüntetést. A művész laudációját Kiss László rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke olvasta fel.

Kiss László így fogalmazott: “Olyan sokoldalú személyiséget, teli energiával bíró ambiciózus fiatalembert, művészt kell bemutatnom és méltatnom, hogy a rendelkezésemre álló idő csak egy leltárszerű felsorolást engedélyezne számomra, ha mindazt el szeretném mondani, amiben jeleskedik, és amilyen érdemeket szerzett az elmúlt évek alatt.”

Lutter Imre több mint másfél évtizede olyan maghatározó szereplőjévé vált a magyar előadóművészetet, és nem utolsó sorban a magyar nyelvű versmondást összefogó és koordináló Magyar Versmondók Egyesületének. Tevékenysége révén új, korszerű dimenziókkal gazdagodott a magyar nyelvű amatőr és professzionális versmondás – a vers előadóművészete. Nevéhez fűződik a Kaleidoszkóp VersFesztivál megalapítása, amit Európa meghatározó seregszemléjévé tett. Munkája révén teremtődött meg az Első Magyar Versszínház működési feltétele, és műhellyé szerveződve lett a magyar színházi életben, az egykori budapesti Irodalmi Színpad szellemi örökösévé.

Publicisztikai, szerkesztői, irodalomszervező tevékenysége is példaértékű. Létrehozta a Kaleidoszkóp Könyvsorozatot, amelynek égisze alatt tíz kötet jelent meg eddig, az antológiák révén pedig számos, mára ismertté vált költő és író indult el az irodalom útján.

Lutter Imre másik nagy szereleme, a költészet mellett, az elektronikus újságírás, a televízió világa, amely egyben polgári foglakozása is. Több csatornánál is dolgozott az elmúlt években: riporterként, szerkesztőként, száguldó riportként, kreatív producerként és igazgatóként, most pedig saját cégét irányítja. Jó értelemben vett rutinnal használja a rendezői-szerkesztői és produceri tapasztalatait, és minden alkalommal irodalmi érzékenységéről tesz tanbizonyosságot. Megújítója és szerkesztője a Magyar Versmondók Egyesülete internetes oldalainak, amelyek közül a legnépszerűbb a vers.hu átfogó költészeti orgánum. Lutter Imre kreativitást mutatja az online Versrádió megalkotása is, amelynek műsorán több száz költő, neves amatőr és hivatásos előadó több ezer verse hallható és látható. Ez a honlap két évvel ezelőtt elnyerte a Magyar Marketing Szövetség Az Év Honlapja – Különdíját.

Pedagógiai munkássága, tehetséggondozó tevékenysége mellett a tehetséges és érzékeny előadóművészről is kell beszélnünk, aki kiválóan ismeri a pódiumi színpad törvényszerűségeit, aki hitelesen és sokoldalúan szólal meg műsoraiban, mind a klasszikus, mind a kortársirodalom művészi interpretálójaként. Kidolgozta a versmondás kommunikációs stratégiáját, s mivel jól ismeri a média világát, azt eredményesen hasznosítja nonprofit szférában is.

Lutter Imre 2004-ben megkapta a “Ki viszi át a Szerelmet” emlékplakettet, 2007-ben pedig állami kitüntetésben részesült, Wlassics Gyula-díjjal tüntették ki. A kuratórium egyhangú döntése alapján ebben az évben a vers népszerűsítéséért, előadóművészi és irodalomszervező munkájáért, valamint a költészet újszerű, innovatív filmes világának megteremtéséért részesült Radnóti-díjban.

A kitüntetettek a Hír24-gyel osztották meg érzéseiket, gondolataikat.