Történelmi és irodalomtörténeti jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a Központi Antikvárium pénteki árverésén, ahol összesen 166 tételt kínálnak eladásra. Árverésre kerül Petőfi Sándor A királyokhoz című versének röplap kiadása, a Kazinczy Ferenc által indított Orpheus című, a felvilágosodás nyelvi és világnézeti programját képviselő lap ritka teljes sorozata és az első nyomtatott szentírás.
A legtöbbet, 3,5 millió forintot a kiegyezés történetének fontos dokumentumáért kérik: Andrássy Gyula gróf miniszterelnök titkos tanácsosi kinevezéséért a hozzá tartozó érdemjellel. A titkos tanácsosok a császári ház legbelső köréhez kapcsolódtak, Andrássy e minőségében Erzsébet királynő udvarához tartozott. Az osztrák gyűjteményből származó páratlan dokumentum remélhetőleg magyar tulajdonba jut.
A legnagyobb szenzációnak a mai városháza helyén állt, egykori Invalidus-ház 18. századi barokk épületegyüttesének most felbukkant ábrázolását tartja Bálinger Béla antikvárius. Elmondta, a lap történeti, városépítészeti, kultúrtörténeti értéke felbecsülhetetlen. Az Invalidus menhelyet a törökök elleni harcban sérült, elnyomorodott lakosok számára kezdték építeni 1716-ban. A több évtizedre elhúzódott építkezésen a császári ház legrangosabb építészei, szobrászai dolgoztak. A most előkerült nagyméretű és rendkívül pontos, részletező rajz az 1770 körüli állapotokat rögzíti, számos eddig ismeretlen építészeti és kertművészeti részletet feltárva. A múzeumi darabért 2,6 millió forinttól lehet ajánlatot tenni.
Nem sokan tudnák megmondani, ki volt I. Gábor magyar király – állítja az antikvárius, a király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű címereslevél kapcsán. Bethlen Gábort, Magyarország fejedelmét, a besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én királlyá választotta. Bár a Szent Korona is a birtokában volt, taktikai okokból nem koronáztatta meg magát. Végül a nikolsburgi béke (1621. december 31.) értelmében mondott le a királyi címről. I. Gábor rövid királyságának dokumentuma a 800 ezer forintra árazott viaszpecsétes nemességadományozó levél.
Kazinczy Ferenc egy nézeteltérés miatt kivált a Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt indított első önálló magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum szerkesztőségéből és önálló lapot adott ki Orpheus címen. A felvilágosodás nyelvi és világnézeti programját képviselő lap rövid ideig, 1789-ről 1792-ig létezett, de így is a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb folyóirataként tartják számon. Az aukción a rendkívül ritka teljes sorozatot 800 ezer forintért kínálják.
A Cosmographia, Sebastian Münster főművének 15. német nyelvű kiadása 1578-ból való. A hat könyvből álló földrajzi műben Amerika még csak elnagyoltan és hibásan van feltüntetve. Az 1,6 millióra tartott, rengeteg metszetet és térképet tartalmazó munkában bőséges a Magyarországgal és Erdéllyel foglalkozó rész, a török terjeszkedés miatt ugyanis ez a terület a nemzetközi figyelem középpontjában állt akkoriban.
Az 1,6 millió forintért kínált, első nyomtatott szentírás, az 1491-es Biblia Latina ősnyomtatvány nemcsak antikvitása miatt értékes, hanem azért is, mert a szent könyv az egyik legjelentősebb svájci nyomdászműhely, a Frobenius nyomda első kiadványa. Ez a nyomda néhány évtized múltán a reneszánsz könyvművészet fellegvára lett, a nyomda munkatársa volt Rotterdami Erasmus, könyvillusztrátora pedig ifjabb Hans Holbein.
Az aukción 400 ezer forintért kínálják Petőfi Sándor A királyokhoz című versének röplap kiadását.
(forrás: MTI)
