Nemzeti VERSeny: itt az újabb eredmény

31 egyenesági továbbjutója van az V. Nemzeti VERSeny középdöntőjének. A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklip versenyének szuperdöntőjére még három versenyző kerülhet be a közönség révén.

A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete művészei, szakemberei, Bakos-Kiss Gábor, Lutter Imre, Szabó László, Szűcs Nelli és Wiegmann Alfréd döntöttek a Nemzeti VERSeny 2020. évi középdöntőjének egyenesági továbbjutóiról. A középdöntőre jogosult VERSenyzők közül húszan nem küldték be alkotásukat, vagy visszaléptek.

A VERSenyben lévő alkotásokról a zsűri a döntést az alábbiak szerint hozta meg:

A versmondás és a versek vizuális megjelenítése is maximum 10-10 pontot, az összhatás 20 pontot jelentett egy-egy versenyző számára, így a megszerezhető maximális pontszám az öt zsűritag szavazatának összesítésével 200 pont volt. De a művész-szakemberek nemcsak pontoztak, hanem adott esetben szövegesen is értékeltek, és a továbbjutásra is javaslatot tettek. Így az 5 fős zsűriből legalább 4 zsűritag által továbbjutásra javasolt versenyzők azonnal bejutottak a döntőbe. A legalább 3 szavazattal rendelkező versenyzők pontszámaik alapján juthattak tovább. Azokat a versenyzőket, akik döntetlenre döntetlenre álltak a pontszámaik alapján, a zsűri újra tárgyalta, és a rendkívül nagy és erős mezőnyre tekintettel összesen 31 versenyző számára biztosította az egyenesági döntőbe jutást.

A versmondást a vers választása (az irodalmi érték mellett fontos volt, hogy a versmondó korának, érzelmi, értelmi fejlettségének, személyiségének, egyéniségének, hangjának stb. megfelelő verset választott-e), a tiszta és művészi beszéd, a technikai eszközök (artikuláció, ritmus, beszédtechnika, tájnyelv indokolt preferálása/elvetése, légzéstechnika, ütem, hangsúly, hanglejtés, áthajlás/enjambement, hangerő és hangszín és egyéb verbális eszközök használata), valamint a művészi teljesítmény (értelmezés-értetés, látás-láttatás, érzés-éreztetés, érzelmi-értelmi üzenet, kisugárzás, non-verbális eszközök használata, összhatás, pódiumi létállapot megléte, természetesség, spontaneitás, szavalás és versmondás közti különbségek felismerése és megvalósítása az adott szövegen keresztül, mindez az életkori sajátosságok figyelembe vételével) meglétét és használatát értékelte.
A versklipeket, vagyis a vizuális formanyelvet a vers üzenetének egyértelműsége, dekódolása, a felépített dramaturgia, kreatív eszközhasználat és annak gazdagsága, a szöveg-kép-zene-hangok egymáshoz való konzekvens viszonya alapján ítélte meg. Fontos szempont volt az eredetiség, a letisztultság, az üzenet egyértelműsége és a vizuális eszköztár.

Voltak versenyzők, akik, bár nem jutottak most egyeneságon tovább, mégis alkotásuk sok szempontból figyelemre méltó. Nekik is van lehetőség a bejutásra: a megnövekedett bejutói létszámra tekintettel – 3 VERSenyző számára a közönségszavazás jelenti a döntőben való részvételt! Ennek részleteit hamarosan közzétesszük.
Gratulálunk minden középdöntős VERSenyzőnek, mert a Nemzeti VERSeny célja a magyar versirodalom gazdagítása, és minden egyes alkotás ezt a célt szolgálja! Akik most még nem jutottak tovább, azoknak folytatódik a VERSeny a közönségszavazással, akik továbbjutottak, azok most egy kicsit hátradőlhetnek, aztán megkezdhetik a felkészülést a Nemzeti Színházban zajló élő novemberi szuperdöntőre.

A továbbjutók és alkotásaik, alfabetikus sorrendben:

Antal Szabina (Abda): Márai Sándor – Magyar emberek

Baranyi Liána (Marcali): Reményik Sándor – Öröktűz

Berencsy Martin (Budapest): Vörösmarty Mihály – Az isteni jóság

Bódi Beáta (Vácszentlászló): Pilinszky János – Francia fogoly

Csiha Marianna (Halásztelek): Karinthy Frigyes – Levél kisfiamnak

Fábry István (Balassagyarmat): Radnóti Miklós – Levél a hitveshez

Finta Ilona Vanda (Los Angeles, Amerikai Egyesült Államok): Weiner Sennyey Tibor – Magyarország

Hegedűs Bori (Mosonmagyaróvár): Dsida Jenő – Országos eső

Henter Csaba (Budapest): Páskándi Géza – Ars poetica a pusztán

Horváth Péter (Lovasberény): Dsida Jenő – Fázol

Jakab Gabriella (Budapest): Hervay Gizella – Előszó

Kecskeméti Bence Odin (Makó): Dsida Jenő – Itt feledtek

Kiss Adrienn (Hajdúböszörmény):Tandori Dezső – A szobák

Kovács Csenge-Nárcisz (Érmihályfalva, Románia): Vörösmarty Mihály – A merengőhöz

Kovács-Pifka Anna (Solymár): Vörösmarty Mihály – Országháza

Marosi Bence Levente (Óbarok-Nagyegyháza): Aranyosi Ervin – Szabadság, vagy rabság

Mucha Oszkár (Budapest): Pilinszky János – Ne félj

Nagy Borbála (Veresegyház): Vörösmarty Mihály – Az élő szobor

Nánia Hanna (Kézdivásárhely, Románia): Kányádi Sándor – Előhang

Nánia Hilda (Kézdivásárhely, Románia): Kányádi Sándor – Tudod…

Polgár Zsófia (Poroszló): Várnai Zseni – Csodák csodája

Rácz-Almási Vivien (Budapest): Ady Endre – Új vizeken járok

Sinágel József (Balassagyarmat): Reményik Sándor: Kegyelem

Szabó Zalán (Miskolc): Tóth Árpád – Olykor éjjel

Szántó Bianca (Baja): Dsida Jenő – A tó tavaszi éneke

Szefcsik Boldizsár (Budapest): Vörösmarty Mihály – A merengőhöz

Szeles Chloe (Izsa, Szlováka): Kiss Judit Ágnes – Szörnyszomszéd

Tálas Lilla Júlia (Tiszalúc): Vörösmarty Mihály – Ábránd

Tóth Benedek Ernő (Pécel): Csorba Győző – Dávid tánca

Tóth Flóra (Gerjen): Buda Ferenc – Lennék kisgyermek

Zajácz Lorina (Tiszavasvári): Csukás István: A nagy papucstolvaj