A zsűri tagai: Bakos-Kiss Gábor színművész, Kiss László rendező, Lutter Imre előadóművész, producer, Nagy-Kálózy Eszter színművész és Szabó László kommunikációs szakértő, a döntést az alábbiak szerint hozták meg: a versmondás és a versek vizuális megjelenítése is maximum 10-10 pontot jelentett egy-egy versenyző számára, így a megszerezhető maximum 100 pont volt. De a művész-szakemberek nemcsak pontoztak, hanem adott esetben szövegesen is értékeltek, és a továbbjutásra is javaslatot tettek. Így az 5 fős zsűriből legalább 4 zsűritag által továbbjutásra javasolt versenyzők azonnal bejutottak a döntőbe, ők hatan voltak. A legalább 3 szavazattal rendelkező versenyzők pontszámaik alapján juthattak tovább: kilenc versenyző ért el 76-nál magasabb pontot, míg négyen 75 pontot értek el, 74 pontot pedig további négy versenyző kapott. Ezeket a versenyzőket, akik döntetlenre, vagy majdnem döntetlenre álltak, a zsűri újra tárgyalta, s végül – engedve a szakmai érveknek – összesen 19 versenyző számára biztosította az egyenesági döntőbe jutást.
A versmondást a vers választása (az irodalmi érték mellett fontos volt, hogy a versmondó korának, érzelmi, értelmi fejlettségének, személyiségének, egyéniségének, hangjának stb. megfelelő verset választott-e), a művészi beszéd, technikai eszközök (artikuláció, ritmus, beszédtechnika, tájnyelv indokolt preferálása/elvetése, légzéstechnika, ütem, hangsúly, hanglejtés, áthajlás/enjambement, hangerő és hangszín és egyéb verbális eszközök használata), valamint a művészi teljesítmény (értelmezés-értetés, látás-láttatás, érzés-éreztetés, érzelmi-értelmi üzenet, kisugárzás, non-verbális eszközök használata, összhatás, pódiumi létállapot megléte, természetesség, spontaneitás, szavalás és versmondás közti különbségek felismerése és megvalósítása az adott szövegen keresztül, mindez az életkori sajátosságok figyelembe vételével) értékelte. A versklipeket a vers üzenetének egyértelműsége, dekódolása, a felépített dramaturgia, kreatív eszközhasználat és annak gazdagsága, a szöveg-kép-zene-hangok egymáshoz való konzekvens viszonya alapján ítélte meg.
Voltak versenyzők, akik, bár nem jutottak most egyeneságon tovább, mégis alkotásuk minden szempontból figyelemre méltó. Azonban túlzottan eltérni az előre meghirdetett továbbjutói létszámtól nem akartak a szervezők. De így is van lehetőség a bejutásra: 3 VERSenyző számára a közönségszavazás jelenti a döntőben való részvételt! Ennek részleteit hamarosan közzétesszük. Sőt: a döntő résztvevői számára egy plusz feladat is kínálkozik majd, ezt is időben közöljük!
Gratulálunk minden középdöntős VERSenyzőnek, mert a Nemzeti VERSenycélja a magyar versirodalom gazdagítása, és minden egyes alkotás ezt a célt szolgálja! Akik most még nem jutottak tovább, azoknak folytatódik a VERSeny a közönségszavazással, akik továbbjutottak, azok most egy kicsit hátradőlhetnek, aztán megkezdhetik a felkészülést a Nemzeti Színházban zajló élő novemberi döntőre.
A továbbjutók és alkotásaik, alfabetikus sorrendben: