Nemzeti: Alföldi vs. Vidnyánszky

Habár nemrégiben még azt mondta, nem tudja, indul-e a Nemzeti Színház igazgatói székéért, Vidnyánszky Attila végül mégis megpályázza a posztot. Alföldi Róbert már korábban jelezte, hogy újrázna. Szerinte a jövő generáció színházi nevelése a legfontosabb.

„Nem mondom, hogy feloldódott minden kétely, de úgy döntöttem, megpróbálom, aztán meglátjuk, mi lesz” – mondta a Heti Válasznak adott interjújában Vidnyánszky.

A lap felvetésére, amely szerint a Magyar Teátrumi Társaságot is vezető, kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló színházi ember nyilván megnyeri a pályázatot, Vidnyánszky azt mondta, nem lát a jövőbe, nem hiszi, hogy lejátszott meccsről lenne szó. Szerinte minden pályáztatás ügyetlenül zajlik, egyszerűbb, tisztább lenne, ha a fenntartó kinevezné a jelöltjét.

Alföldi Róbert tegnap jelentette be, ismét pályázik a Nemzeti Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára. Az új, összesen több mint 300 oldalas pályázatát november 13-án nyújtották be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) – közölte a Nemzeti Színház.

A tárca október közepén jelentette be, hogy kiírta a Nemzeti Színház igazgatói pályázatát. A pályázatot azért kellett kiírni, mert a jelenlegi igazgató, Alföldi öt évre szóló mandátuma a színházi évad végén lejár.

Még 2010 decemberében jelentek meg sajtóhírek arról, hogy a debreceni Csokonai Színházat vezető Vidnyánszky Attila rendező válthatja Alföldit a Nemzeti Színház igazgatói posztján, ám utóbbi maradt a posztján.

Vidnyánszky múlt hónapban azt mondta, foglalkoztatja a kérdés és segítői is vannak, akikkel összeállítanák a pályázatot, de döntése előtt több szempontot is tisztáznia kell még. Korábban úgy fogalmazott, szereti Debrecent, a Csokonai Színházat, és a Nemzeti Színház ügye az egyetlen, amely miatt elgondolkodna egy esetleges váltáson.

Fotó: Sebestyén László (Heti Válasz)

„Nem mondom, hogy feloldódott minden kétely, de úgy döntöttem, megpróbálom, aztán meglátjuk, mi lesz.” – fogalmaz Vidnyánszky. A Heti Válasz felvetésére, amely szerint a Magyar Teátrumi Társaságot is vezető, kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló színházi ember nyilván megnyeri a pályázatot, az érintett elmondja: nem lát a jövőbe, nem hiszi, hogy lejátszott meccsről lenne szó.

Azt azért elismeri: minden pályáztatás ügyetlenül zajlik, egyszerűbb, tisztább lenne, ha a fenntartó kinevezné a jelöltjét.

Bár a Nemzeti Színház közönségének harmadát már a fiatalabb korosztály adja, a jövő generáció színházi nevelését tartja a legfontosabb feladatnak az elkövetkező években is Alföldi Róbert igazgató, aki – újra pályázva a vezetői posztra – változatlanul társadalmi felelősséget vállaló színházat szeretne működtetni. A pályázathoz mintegy 160 támogató nyilatkozatot csatoltak Magyarországról és a világ legkülönbözőbb pontjairól.

A jövő generáció nevelése még inkább hangsúlyt kapna a következő öt évben – mondta Alföldi Róbert, akinek igazgatói mandátuma az évad zárultával, június végén jár le, és aki kedden nyújtotta be új pályázatát a színház vezetésére. Erősíteni szeretnék a gyerek- és ifjúsági színházi irányt, drámapedagógusok bevonásával. Azonban az alap vezérlőelv továbbra is a társadalmi felelősségvállalás lenne.

“A Nemzeti Színháznak mint az ország első számú színházának a feladata a megoldatlan ügyekről beszélni és segíteni abban, hogy meg tudjunk békülni magunkkal, a másikkal, a saját múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel” – mondta Alföldi, aki szerint “a legfontosabb vállalni a felelősségét annak, hogy fontos ügyekről beszéljünk”.

Fotó: Gordon Eszter (kikötő online)

A továbblépés lehetőségeiről szólva olyan 21. századi színházi irányzatokat említett az igazgató, amelyek fontos társadalmi problémák feldolgozásával a nézőket is aktívan bevonják, akár az előadások elkészítésébe is. Szeretnének együtt dolgozni a független színházakkal is, amelyek már elindultak azon az úton, hogy társadalmilag mozgósító előadásokat hozzanak létre.

Elmondta, hogy folytatnák a régi magyar nyelvű darabok felfedezését, például Bornemisza Péter és Csokonai Vitéz Mihály művét tűznék műsorra. A három nagy klasszikus – a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde – bemutatása nyomán szeretnének ugyanezen az úton továbbmenni, az előadásokat mai formanyelven megvalósítva.

Hozzátette, hogy kortárs művekből is többet játszanának. “A közhiedelemmel ellentétben nagyon kevés kortárs darabot mutatott be a Nemzeti az elmúlt öt év alatt, nincs 15 százalék ez az arány” – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a kortárs művek műsorra tűzése feladatként szerepel a pályázati kiírásban is.

Alföldi szerint a társulatban nincs szükség jelentős változásra, erős, keményen dolgozó együttesről van szó, amely esetleg újabb tagokkal bővülhet, hiszen a “találkozásokra” mindig nyitottak.

Az igazgató elmondta, hogy pályázatukhoz – amelyet nyilvánosságra is hoznak – mintegy 160 támogató nyilatkozatot csatoltak Magyarországról és a világ legkülönbözőbb pontjairól: Declan Donnellantól és Oskaras Korsunovastól az újonnan nyíló BMC Zenei Központon, a Goethe Intézeten és a világ különböző színházain, egyetemein át a marosvásárhelyi és az újvidéki teátrumig.

“Meglepő, hogy tudnak rólunk a világban. Az alkotóktól érkezett személyes hangú levelekből az derül ki, hogy elismerik az itt folyó munkát” – jegyezte meg Alföldi Róbert.

Szerinte a külföldi és hazai szakmai elismertség mellett a nézőszám, és az, hogy közönségük egyharmadát a fiatal generáció adja, szintén bizonyíték munkájuk eredményességére. “Sikerült megnyerni azt a generációt, amelyet nagyon kevés kulturális kezdeményezés tud megszólítani, majdnem mindenki lemond róluk, nálunk pedig ők az alap, maguktól, érdeklődésből járnak hozzánk” – hangsúlyozta az igazgató, aki ezt látja a legfontosabb eredménynek.

Kiemelte, hogy ezen sikerek miatt pályázik újra a színház vezetésére, a méltatlan támadások ellenére is. “Aki megnézi a programot, bejön a színházba, látja, hogy nem igazak a vádak, miszerint egyfajta előadásokat játszunk, és csak egy szűk, egyféle filozófiai beállítottságú réteg látogatja a teátrumot” – hangsúlyozta, hozzátéve: ha ez igaz lenne, a Nemzeti üres lenne, ezzel szemben 90 százalékos a fizetőnéző-arány. Elárulta, hogy a pályázathoz a Nemzeti Színházról alkotott nézői véleményeket vizsgáló kérdőívek nemrégiben elkészült elemzését is csatolták.

Esélyeiről szólva Alföldi Róbert úgy fogalmazott: “azt gondolom, hogy értékelik az eredményt, az adatok magukért beszélnek, és nem gondolom, hogy minden átpolitizált”. “Ha így gondolnám, nem indulnék. Bízom abban, hogy demokratikus országban élek, ahol az számít, hogy az ember hogyan dolgozott, nem pedig a vélt vagy valós ilyen-olyan beállítottsága” – tette hozzá.

Véleménye szerint tíz évnél tovább valóban nem szerencsés betölteni egy ilyen vezetői pozíciót, most azonban egy folyamat felénél tartanak, és nem lehet azt állítani, hogy ez a munka nem eredményes. “Pontosan olyan elvárásokkal írták ki a pályázatot, ahogyan működik jelenleg a Nemzeti Színház” – mutatott rá az igazgató.

A színház jövőbeni költségvetéséről nem tudni konkrétumokat. Mint kiemelte, az intézmény így is a szakadék szélén áll, a költségvetés több mint 30 százalékkal kisebb, mint négy éve volt: 995 millió forintból gazdálkodhatnak.

(forrás: Heti Válasz, HVG)