A cserépdarabra tintával írt felirat Dávid király idejéből (i. e. X. századból) származik. A lefordított feljegyzés alapján egyértelműnek tűnik, hogy a bibliai szövegek egy része az eddig hittnél évszázadokkal korábban keletkezhetett.
A 3000 éves, elhalványult ötsoros szöveget tartalmazó 15×16,5 cm-es cseréptöredéket Hirbet Kejafa, a mai Bét Semes városának közelében találták, a történelmi júdeai hegyek lábánál. Ez a térség valaha a hegylakó zsidók és ellenségeik, a partvidéki filiszteusok közötti határterület volt. A dombtetőről rálátni arra völgyre, ahol Dávid és a filiszteus óriás, Góliát nevezetes viadala lezajlott, és közel fekszik Góliát szülővárosához, a bibliai Gáthoz. A cserépdarabot egy tizenéves önkéntes segítő találta, az ásatás során feltárt épület kő mosóteknője és egyik lépcsője között. Később fedezték fel, hogy alig látható felirat található rajta, a héber ábécét megelőző úgynevezett proto-kánaánita írás betűivel.
A megfejtést publikáló Gerson Galil szerint a felirat megfejtése alapján kijelenthető, hogy már Dávid király uralma alatt is voltak olyan szerzők, akik irodalmi szövegeket és a Bírák és Sámuel könyveihez hasonló történeti feljegyzéseket írtak le. Szerinte ez egyben megcáfolja azokat a vélekedéseket is, miszerint a korban még nem létezett királyság a térségben.
A szöveg a szegényekkel, a rabszolgákkal, az idegenekkel, az özvegyekkel és az árvákkal szemben elvárt bánásmódot taglalja. A szavak a héber szókincsből valók, és a fogalmak, amelyeket takarnak, a Bibliából ismertek, ám biztosan nem onnan másolták a töredékre.
A megfejtés részletei (angol nyelven): http://www.eurekalert.org/pub_releases/2010-01/uoh-mah010710.php
