Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívásának elemzése és Camus Pestis című regénye kapcsán a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyar érettségi második részében.
Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének két része – A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel – az összehasonlító elemzés alapja, míg az érveléses feladathoz kapcsolódó idézet Camus Pestis című regénye. Ebben a feladatban irodalmi példák segítségével kell érvelni a heroikus életérzés mellett vagy ellen, a diákoknak valószínűleg azonnal eszükbe jut majd Petőfi Sándor életműve. Az Arany János-költeményt is korrekt választásnak nevezték az eduline-nak nyilatkozó magyartanárok. “Még ha órán nem is vették a Tetemre hívást, az Ágnes asszonyt biztosan olvasták, a két mű témája pedig ugyanaz, a bűn és a bűnhődés” – mondta az egyik szaktanár az eduline-nak.
Az esszéfeladatokra összesen 180 percet kapnak a vizsgázók, a három feladat közül egyet kell kiválasztani. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az érvelés és a műelemzés a legnépszerűbb, a legkevesebben évről évre az összehasonlító elemzést választják. Mire kell odafigyelni a középszintű magyarérettségin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
„Sokan könnyűnek tartják az érvelést, pedig nem elég, ha a diák leírja a gondolatait az adott problémáról. Az érvelésnek kötött szabályai vannak, a véleménynek megalapozottnak kell lennie, és jó, ha irodalmi hivatkozás is megjelenik a dolgozatban” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára.
A második választható esszéfeladat egy mű értelmezése – az elmúlt években mindig egy magyar novellát választott ki a tételkészítő bizottság, általában olyan szerzőtől, akinek az életműve középiskolai tananyag. Tavaly Móricz Zsigmond novellája, korábban Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Lázár Ervin művei kerültek elő az érettségin. „Itt is vannak buktatók: fontos, hogy nem a szöveg tartalmát kell leírni, hanem elemezni kell a művet a tanult szempontok alapján. Érdemes írni néhány gondolatot a szerzőről, a címről, a szerkezetről, a narrációról és a mondatformálásról” – foglalta össze a tudnivalókat Forgács Róbert.
A diákok általában a harmadik feladatot tartják a legnehezebbnek, az összehasonlító verselemzéshez ugyanis már komoly szaktudás kell. „Itt a két költő műveit kell összevetni, elemezni a hasonló és eltérő vonásokat. Ezt a feladatot kevesen választják, mert ez igényli a legmélyebb tárgyi ismeretet” – mondta az Eötvös József Gimnázium.
Megfelelő nehézségű és jellegű volt az idei középszintű írásbeli magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga, a tavalyinál jóval kevésbé voltak vitathatók a feladatok – mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek, ugyanakkor nem volt teljesen konzekvens és a kormányzati politikától sem mentes.
Az érvelő feladatban valóban érvelni kellett, ám valós alternatívát nem adott, mert a diákok az ellenérveken szinte biztosan nem gondolkodnak el. Albert Camus Pestis című regényének hőse megkérdőjelezi, hogy van-e értelme egy eszméért az életet feláldozni, a diákoknak pedig vagy emellett, vagy ez ellen kellett szót emelniük három irodalmi mű segítségével. Az ME elnöke problémaként említette, hogy nem feltétlenül kellett volna irodalmi művek segítségével érvelni egyik vagy másik meglátás mellett, ezt ugyanis a vonatkozó rendelet nem írja elő. Arató László azt valószínűsítette, hogy – mivel a tanulók irodalmi tanulmányaik alapján leginkább az eszmékért való önfeláldozás melletti műveket ismertek meg – a maturálók többsége a heroizmus mellett fog érvelni, és kevesebben lesznek azok, akik az önfeláldozás értelmét kétségbe vonják. Tehát minden bizonnyal nem fogják kétségbe vonni például Antigoné vagy Zrínyi Miklós önfeláldozásának értelmét, főleg annak fényében, hogy talán az Az apostol az egyetlen tanult mű, amely felvetődik a hősiesség értelmének megkérdőjelezése – jegyezte meg.
A diákokat némileg meglephette, hogy a műelemző feladat nem novellához, az összehasonlító feladat pedig nem két vershez kapcsolódott, de ezt szintén nem szabályozza a rendelet.
Érvényes és termékeny szempontnak nevezte az elbeszélői nézőpont vizsgálatát, illetve azt, hogy a tanárnak és az osztálytársaknak a Karinthy Frigyes-karcolatokban szereplő két felelő tanulóhoz való viszonyát is elemezni kellett.
Arató László szólt arról, hogy Arany János Tetemre hívás című balladája jól elemezhető, a szöveg szerkezetének, illetve a bűn és bűnhődés motívumának vizsgálata is megoldható.
Az ME vezetője problematikusnak nevezte, hogy nem kötelezően tanítandó, de mégis sokak által tanult művek szerepeltek az idei érettségi vizsgán, ez pedig esélyegyenlőtlenséget von maga után a tanulók között, mivel nem az önálló műelemző képességet méri. Arató László szerencsésebbnek tartotta volna, ha mindenki számára ismeretlen műveket adtak volna feladatul.
A szövegértési feladattal kapcsolatban megjegyezte: a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv előszava kiváló szöveg, és a hozzá választott feladatok is sokszínűek, kellő nehézségi fokúak.
Úgy fogalmazott: “elegánsabb lett volna egy kevésbé ideologikus szöveget adni, amely kevésbé fejezi ki direkt módon a kormányzat hitvallását”. Apró hiányosságnak minősítette továbbá, hogy ezúttal nem volt olyan feladat az előszóhoz fűződően, amely a szövegértést szövegalkotással ellenőrizte volna.
Igényes feladatnak mondta, hogy rekonstruálni kellett bonyolult időviszonyokat a szövegben, egyebek mellett arra vonatkozóan, hogy mikor történt a szövegválogatás, illetve a szövegben időrendbe kellett rakni olyan eseményeket, amelyek ott nem kronológiában szerepeltek.
Az eduline honlapján közli a megoldási alternatívákat, itt: EDULINE
