„Múlt, s jövendő” címmel állított össze egész napos emlékműsort a Magyar Versmondók Egyesülete. Az egyesület facebook oldalára látogatók óránként egy klasszikus verset láthatnak a magyar kultúra napján, egy-egy ismert színész vagy előadóművész tolmácsolásában. A legnagyobb költőket szólaltatják meg a legendás verset mondó művészek.
1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját, január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csekén ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Hymnus című monumentális költeményét, a magyarság fohászát. A vers az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. A művet 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg és 1903-ban lett Magyarország hivatalos himnusza.
A Himnusz, amely egyszerre fohász és vers, valódi lehetőséget teremt a kultúra, a vágyak, az emberi érzések és a nemzet, az itt élő emberek sokaságának a találkozásra. Ezért valódi klasszikusokat nézhetnek, hallgathatnak a kultúra rajongói a magyar kultúra napján a magyar Versmondók Egyesülete szerkesztésében a facebookon. Délelőtt 10 órától este 10 óráig óránként hangzanak el a klasszikus versek, a legkülönbözőbb stílusban és értelmezésben.
A sort természetesen Kölcsey Ferenc Himnusza nyitja, Darvas Iván előadásában. Később Berzsenyi Dániel, Arany János, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, József Attila, Radnóti Miklós, Nagy László és Pilinszky János egy-egy versét nézhetik meg az érdeklődők, mindezt úgy, hogy a kulturális, művészeti, közművelődési és oktatási oldalak egy-egy vonatkozó szakmai jegyzetét is elolvashatják. A legnagyobb videómegosztó portálról származó, többnyire archív felvételek előadói között találjuk Darvas Iván mellett Latinovits Zoltánt, Mensáros Lászlót, Szabó Gyulát, Gáti Józsefet, Sinkovits Imrét, a jelen legendás előadói közül Papp Zoltánt, Szilágyi Tibort, Mácsai Pált, Jordán Tamást, Hegedűs D. Gézát, Lutter Imrét és Bakos-Kiss Gábort. A versek között természetesen ott van például a Nem tudhatom, az Esti sugárkoszorú, az Esti kérdés és az Apokrif. A sort Vörösmarty Mihály másik nemzeti jelképe, a Szózat zárja.
A magyar kultúra napja jó alkalmat szolgáltat arra, hogy visszatekintsünk gyökereinkre, újra fölfedezve és elismerve azt, hogy egy nemzet identitása az ott élők identitástudatán múlik. Márpedig a nemzet elsődleges összekötő ereje a nyelv, tartalma pedig a kultúra, amely folyamatosan fejlődik, de nem veszíti el eredetiségét és tradícióit. „Nyelvében él a nemzet” – hangoztatta Széchenyi István. „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” – mondta Kodály Zoltán. „A kultúra napja akkor válik igazi ünneppé, ha feladataink jegyében számvetést készítünk, vagy legalábbis kijelöljük önmagunknak – ki-ki önmagának -, hogy milyen módon kell a ránk hagyott kulturális örökségünkkel felelősséggel bánni.” – fejtette ki egykoron Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének alapító elnöke.