Winston Churchill 1953-ban történetírói munkájáért kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, most azonban kiderült, hogy fiatal tisztként a költészet sem állt nagyon messze tőle. Legalábbis voltak próbálkozásai.
A napokban ugyanis napvilágra került a felnőtt Churchill által jegyzett újabb vers, melyre egy kéziratgyűjtő, Roy Davids bukkant, és amelyet a tervek szerint tavasszal árverésre bocsátanak. (15 évesen már írt egy verset egy iskolai versenyre, The Influenza címmel, később egy kis notesz is előkerült, benne saját költeményeivel, próbálkozásaival.)
A 24 éves tisztre szakértők szerint annak idején erősen hathatott Tennyson és Kipling költészete, ami annyira nem meglepő, hiszen Churchill politikusként a beszédeiben is előszeretettel idézett verseket. Ez nála nem egyszerű retorikai fogás volt, hiszen szerette és értette a költészetet. Az „Our Modern Watchwords” című költeményben a fiatal Churchill a Brit Birodalom iránti elkötelezettségének ad hangot, és egy olyan csata előkészületeiről számol be, melynek célja a birodalom védelme lesz.
A kézirat áprilisban kerül kalapács alá, visszafogott becslések szerint is 15 ezer fontért kelhet el. A versből egy rövid részletet hoztak eddig nyilvánosságra, íme:
Our Modern Watchwords
I The shadow falls along the shore The search lights twinkle on the sea The silence of a mighty fleet Portends the tumult yet to be. The tables of the evening meal Are spread amid the great machines And thus with pride the question runs Among the sailors and marines Breathes there the man who fears to die For England, Home, & Wai-hai-wai.
II The Admiral slowly paced the bridge His mind intent on famous deed Yet ere the battle joined he thought Of words that help mankind in need Words that might make sailors think Of Hopes beyond all earthly laws And add to hard and heavy toil the glamour of a victim(?) cause