Ehud Netzer, a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze szerint a színházterem újabb bizonyítékkal szolgál Heródes kifinomult, s egyben extravagáns ízlésére. I.e. 15 táján Heródes a színház dekorálását római művészekre bízta, akik a falakat csodaszép freskókkal és alabástromgipsz domborművekkel ékesítették. A falak felső részén “ablakokat” festettek, “amelyeken” keresztül a sivatag kellős közepén lélegzetelállító “kilátás” nyílt a “folyóra”, a “tengerre”, valamint a hullámokat szelő hajókra. “Első alkalommal került elő ilyen stílusú festmény Izraelben” – mutatott rá Ehud Netzer.
Nagy (I.) Heródes (i.e. 73. – i.e. 4.) a Római Birodalom kliens királyságaként létező Júdea királya volt i.e. 37. és i.e. 4. között, akinek nevéhez nagyszabású építkezések fűződtek. Az expedíció 2007-ben kezdte meg a 700 méteres mesterséges “hegycsúcson” épült palota feltárását. Ehud Netzer a létesítményt egyfajta ókori country clubként jellemezte, ahol medencék, fürdők, valamint akvaduktok táplálta kertek szolgálták az uralkodó kényelmét. A régészeti leletek tanúsága szerint a színház azonban csupán rövid ideig létezett, az épületet lerombolták, hogy megőrizzék a mesterséges hegycsúcs kúp alakú formáját.
