Egész hétvégén folyamatosan követhették az érdeklődők a Nemzeti Színházban és online az V. és a VI. Nemzeti VERSeny élő szuperdöntőjét, ahol a világjárvány miatt dupla döntő zajlott és az elmúlt két év legjobb versmondói léptek színpadra. Összesen 70 versklipet vetítettek le és ugyanennyi verset hallhatott a közönség.
Egész hétvégén folyamatosan követhették az érdeklődők a Nemzeti Színházban és online az V. és a VI. Nemzeti VERSeny élő szuperdöntőjét, ahol a világjárvány miatt dupla döntő zajlott és az elmúlt két év legjobb versmondói léptek színpadra. Összesen 70 versklipet vetítettek le és ugyanennyi verset hallhatott a közönség. Mindkét nap versenye teltházzal, több ezer online néző érdeklődése mellett zajlott.
A Magyar Versmondók Egyesülete és a Nemzeti Színház hat évvel ezelőtt azzal a szándékkal hívta életre a Nemzeti VERSenyt, hogy újszerű, innovatív megoldásokkal segítse a költészet térhódítását, s hogy az online fordulók révén lehetővé tegye a versenyzést a versmondással és versklipekkel a világ minden részén. Ez láthatóan működik is, évről évre többen és még színvonalasabb, minőségi filmekkel és versmondással jelentkeznek anyaországi és külhonban élő versenyzők. Tavaly épp a novemberi szuperdöntő megrendezése előtt zárt az ország, és vele együtt a színházak, s az utolsó pillanatban el kellett halasztani az V. Nemzeti VERSeny élő döntőjét. Ez év elején közben elindult a VI. Nemzeti VERSeny is, így az október 16-17-i hétvégén dupla döntőt rendeztek a Nemzetiben, amit élőben közvetítettek a Nemzeti VERSeny és a Magyar Versmondók Egyesülete facebook oldalán. A szuperdöntőbe több száz versenyző közül, két fordulós versengés során kerültek a versmondók, a zsűri döntése és a közönség szavazása révén. Először versmondásukat tették közzé online a résztvevők, majd a középdöntőben versklipeket készítettek. Izgalmas alkotások születtek, köztük etűdök, imázsklipek, játékfilmszerű és animációs megoldások. Székelyföldről, Erdélyből, a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, de Ausztriából, Németországból és az Egyesült Államokból is voltak versenyzők, akik bejutottak a rangos versenysorozat döntőjébe.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Nemzeti VERSeny védnöke, aki Szentpéterváron rendez épp, levélben köszöntette a versenyzőket és a közönséget. Ebben kiemelte: „Rendezőként a költői színház eszményében hiszek, mert a költői nyelv egész embert kíván, nem fecseg, és teret ad a titoknak, ami a létünk mélyén rejtőzködik. Minden vers, még a kevésbé míves is, ennek a titoknak a keresésére vállalkozik. A versmondó pedig a titok hordozója. A szavaló lelkesíti át a szöveget. Így volt ez az ókorban, és nincs ez másképp most sem.” Majd hozzátette: „Másfél éve megváltozott az életünk, a koronavírus-járvány előbb elzárt minket a világtól, majd bizalmatlanná tette az emberi érintkezéseket. Sok fájdalmat és szenvedést okozott. Régen éreztük ennyire, hogy szükségünk van a megújulásra, a szellemi feltöltődésre és a találkozásra. Egy döntő természetesen a helytállásról, a megmérettetésről szól, de egy ilyen nehéz időszak után számomra fontosabb, hogy egyáltalán találkozhatunk: egymással és a költészettel.”
A zsűritagok között ült Bakos-Kiss Gábor színművész, Lutter Imre előadóművész, producer, a VERSeny főszervezője, Szabó László kommunikációs szakember, Szűcs Nelli színművész és Wiegmann Alfréd rendező. Lutter Imre megnyitójában Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső gondolatait idézte a versek szerepéről és a mozi állandóságáról, s arról, miért fontos, hogy saját életünkről is pontos képet kapjunk a megszólaló költészet által.
Mindkét nap először a versklipeket láthatta a közönség, míg délután a tematikához kötődő klasszikus és kortárs verselőadásokat. A produkciókat a zsűri helyben értékelte, miközben a műsorvezető, Somossy Barbara beszélgetett a versenyzőkkel, a nézők pedig a Facebookon is kommentelték a látottakat.
A tematika szombaton, tehát a 2020-as döntőben elsősorban a rendszerváltoztatásra, Vörösmarty Mihály születésének 220. évfordulójára és a karanténhelyzetre tekintettel a járványra, az egészségre, a bezártságra és az összetartozásra épült, és Vörösmarty Mihály mellett többek között Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Csorba Győző, Buda Ferenc, Babits Mihály, Tandori Dezső és Páskándi Géza versei is elhangzottak. Az V. Nemzeti VERSeny győztese a 19 éves Hegedűs Bori lett, a mosonmagyaróvári versenyző, aki népdalénekesként is ismert és A Dal című műsorban is sikeresen szerepelt duó formációja, Dsida Jenő: Országos eső c. versét dolgozta fel klip formájában, majd Nemes Nagy Ágnes: Istenről c. költeményét mondta el. Igazán fiatal, 14 éves makói versmondó, Kecskeméti Bence Odin lett a második helyezett Dsida Jenő: Itt feledtek c. versének filmes feldolgozásával, és aratott nagy sikert Zsille Gábor: Ha nincs ötvenhat című versével. A harmadik helyezést a Vácszentlászlóról döntőbe jutott, 34 éves Bódi Beáta vihette el, Pilinszky János: Francia fogoly c. versének filmjéért és Vörösmarty Mihály: Előszó c. költeménye hiteles tolmácsolásáért. Különdíjjal jutalmazta a zsűri a Halásztelekről érkező Csiha Mariannát (36), a szolnoki Horváth Ábel Olivért (19), az Óbarokról érkező Marosi Bence Leventét (18), a poroszlói Polgár Reginát, a Pécelről bejutott Tóth Benedek Ernőt (27) és a gerjeni Tóth Flórát (17).
Vasárnap a VI. Nemzeti VERSeny élő szuperdöntőjét tartották meg. Itt – kettős évfordulója nyomán – Pilinszky János életművére, valamint a pandémia kapcsán az újrakezdés költészetére reflektáltak a versek és a videoklipek. A költők között többen Márai Sándor, Radnóti Miklós, Ady Endre, Várnai Zseni, Nagy István Attila és verseit dolgozták fel, a szuperdöntőn Pilinszky mellett sokan választottak verset József Attila, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor és Kányádi Sándor életművéből, de igazi csemegének számítottak Petri György, Nagy Gáspár, Határ Győző, Lackfi János, Zsille Gábor és Markó Béla költészeti remekei, nagyívű írásai. Most először fordult elő az, hogy a szuperdöntőben a határon túli versmondók száma megközelítette az anyaországi versmondókét. A három dobogós mindegyike Pilinszky János költészeti alkotását filmesítette meg. A fődíjas a 2021. évi Nemzeti VERSenyen az 54 éves, pomázi Balázs László Gábor lett, aki megrázó videóklipjében a Vesztőhely télen című verset dolgozta fel, és meggyőzően tolmácsolta Villányi G. András: Kérdelek, Uram c. költeményét. Második lett az ungvári születésű, 17 éves Tarpai Zsófia, aki Pilinszky Terek című versét vitte vászonra, és katartikus erejű versmondással Dékány Dávid: Az asztronauta című versét adta elő. Külön érdekesség, hogy ismét a dobogón végzett a Nemzeti VERSeny 2019. évi győztese, a 22 éves budapesti Ledő Barnabás, Pilinszky Kráter című versének slam poetry-jellegű feldolgozásával és Weiner Sennyei Tibor: Az illatos kert című versének előadásával. Különdíjat vehetett át a csíkszeredai Endes-Ábrahám Ákos (11), a Zentáról, a Vajdaságból érkező Galusz Áron (13), Horváth Péter Lovasberényből (58), a fővárosi Kenesei-Holics Réka (36), a Nyírbátorból bejutott Markos Krisztián Zsolt (8), a szegedi Németh János (58) és a Polgárról érkező Suhajda Sándorné (69).
A több százezres nyeremények mellett minden szuperdöntős arany, ezüst és bronz minősítésű oklevelet és ajándékcsomagot vehetett át, a kortárs költészet remekeivel, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadványával. Az élő közvetítések visszanézhetők a Nemzeti VERSeny és a Magyar Versmondók Egyesülete facebook-oldalán. A döntős versklipes alkotások minden évben százezres nagyságrendű nézőszámot produkálnak, erre számítanak idén is a szervezők, a versklipek a Nemzeti VERSeny YouTube csatornáján láthatók. A hétvégi döntők résztvevői közül többen a november 2-án induló Kaleidoszkóp VersFesztiválon is versenyeznek filmes alkotásaikkal és versmondással: Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti seregszemléje közel egy héten át várja majd a kaposvári Csiky Gergely Színház intézményegyüttesében az érdeklődőket.